Az elemzői várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén.
A testület ülése utáni közlemény szerint a bankrendszer likviditásának bővítése és a monetáris kondíciók további lazítása érdekében csökkentették az egynapos hitelkamatot 10 bázisponttal 1,05 százalékra, az egynapos betéti kamatot -0,05 százalékon hagyva, így a kamatfolyosó 120-ról 110 bázispontra szűkült. Ezzel összhangban az egyhetes jegybanki hiteleszköz kamata is csökkent 5 bázisponttal 1 százalékra - tették hozzá.
A jegybank a pénzpiaci hozamok mérséklődésén keresztül kívánja elérni a monetáris kondíciók lazítását és a gazdasági növekedés ösztönzését - olvasható az MNB közleményében.
A tanács a kötelező tartalékrátát december 1-jei hatállyal 2 százalékról 1 százalékra csökkenti. A lépés következtében további 170 milliárd forinttal bővül a bankrendszer szabad likviditása.
Annak ellenére, hogy stabil maradt az irányadó ráta, a monetáris kondíciók újra lazultak - állapították meg az MTI által megkérdezett elemzők a kamatdöntő ülés után.
Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az MNB várhatóan megvárja az új intézkedéscsomag első tapasztalatait. Május óta a külföldi érdeklődők ismét visszatértek a magyar piacra és hosszabb futamidejű kötvényeket keresnek. A külföldi állomány, amely 5000 milliárd fölött is volt, tavaszra 3470 milliárdra esett - emlékeztetett, azóta 10 százalékkal, 3723 milliárd forintra nőtt. Kifejtette: a rövid lejáratú állampapírok piacán egyre nagyobb az érdeklődés a féléves kamatozó kincstárjegy és az egyéves kamatozó kincstárjegy iránt is, különösen mióta az MNB egyes ügyletek fedezeteként elfogadja azokat a kereskedelmi bankoktól.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint az egynapos hitelkamat mérséklését feltehetően az tette szükségessé, hogy jelentősen csökkent a forintlikviditás a legutóbbi betételhelyezést követően és a bankszektor aktívabbá vált az MNB hitelezési oldalán. Szerinte azzal, hogy az MNB kettőről egy százalékra csökkentette a bankok kötelező tartalékrátáját, valóban további 170 milliárd forinttal növeli a bankszektor likviditását.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint annak ellenére, hogy stabil maradt az irányadó ráta, a monetáris kondíciók újra lazulhattak. Kifejtette: az MNB úgy döntött, hogy szerdán legfeljebb 150 milliárd forint értékben fogad be betétet a bankrendszertől, és december végén nem haladhatja meg a 900 milliárd forintot a befogadott likviditás mértéke. Az MNB nem-konvencionális lazításának az lehet a következménye, hogy a bankközi kamatok, valamint az állampapírhozamok egyaránt mérséklődhetnek - fűzte hozzá.
Londoni pénzügyi elemzők szerint van rá esély, hogy az MNB a nem konvencionális monetáris enyhítési eszközök alkalmazása mellett végül kamatcsökkentésre is elszánja magát. William Jackson, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető elemzője kiemelte: az MNB az alapkamat változatlanul hagyása ellenére is "egyértelműen enyhítési üzemmódban működik".
A forint a kamatdöntés bejelentésétől a tanács közleményének megjelenéséig gyengült, azt követően az euróhoz és a frankhoz képest tovább gyengült, a dollárhoz viszonyítva erősödött.
