Tavaly november és idén január között 198 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, ami 82 ezerrel alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta 1,9 százalékponttal 4,3 százalékra csökkent, és 0,1 százalékponttal alacsonyabb a tavalyi negyedik negyedévinél - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn.
A 15-74 éves nők munkanélküliségi rátája 2,2 százalékponttal 4,1 százalékra javult, és a tavalyi negyedik negyedévhez képest is 0,4 százalékponttal mérséklődött. A munkanélküli nők száma 44 ezerrel, 87 ezerre csökkent.
Fidesz: Tovább csökkent a munkanélküliség, Magyarország erősödik
A Fidesz szerint a hétfőn nyilvánosságra hozott KSH-adatok azt mutatják, hogy Magyarország erősödik és tovább csökkent a munkanélküliség. A nagyobbik kormánypárt közleményében kiemelte: a Fidesz kormányzása óta 12 százalékról 4,3 százalékra süllyedt a munkanélküliség, amely Európában a harmadik legalacsonyabb. Ehhez az eredményhez többek között az olyan munkahelyteremtést ösztönző munkáltatói adócsökkentések járultak hozzá, mint amilyen például a Munkahelyvédelmi Akció - mutattak rá. Kitértek arra is, hogy ezzel már 500 milliárd forintos adóterhet vettek le a hazai vállalkozások válláról. Amióta csökkennek az adók, nő a gazdaság, nő a foglalkoztatás és nőnek a bérek is. Ezért is fontos, hogy megvédjék Magyarországot Brüsszel újabb terveitől, Brüsszel ugyanis el akarja venni a tagállamoktól az adópolitikát, veszélybe sodorva az összes eddigi eredményünket.
A 15-74 éves munkanélküli férfiak száma 37 ezerrel, 111 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,6 százalékponttal 4,4 százalékra csökkent november-januárban az egy évvel korábbihoz képest.
A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 3,1 százalékponttal 11,1 százalékra mérséklődött, de a munkanélküliek ötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki.
A 25-54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak, valamint az 55-64 évesek munkanélküliségi rátája is javult, előbbieké 1,9 százalékponttal 3,7, míg az utóbbiaké 1,2 százalékponttal 4,1 százalékra.
A munkanélküliség átlagos időtartama 18,0 hónap; a munkanélküliek 46,8 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 19,7 százalékkal 288 ezerre csökkent január végére az egy évvel korábbihoz képest.
2016. november-2017. januárban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 401 ezer volt, 161 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Az adat némi, 10 ezres csökkenést mutat az előző három havi adathoz, a tavalyi negyedik negyedévéhez képest.
A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája egy év alatt 2,9 százalékponttal, 67,4 százalékra javult, de 0,1 százalékponttal alacsonyabb az előző két jelentésben közölt háromhavi gördülő átlagnál. A férfiak foglalkoztatási rátája 0,2 százalékponttal romlott a tavaly szeptember-novemberi 74,0 százalékos csúcshoz viszonyítva, de az egy évvel korábbinál 72 ezerrel, 3,1 százalékkal többen dolgoztak, a foglalkoztatási rátájuk egy 2,6 százalékponttal javult.A nők foglalkoztatási rátája viszont harmadik hónapja változatlanul 61,2 százalékos, 82 ezerrel - 4,3 százalékkal - többen dolgoztak, mint egy évvel korábban.
Kevesebb a közfoglalkoztatott, többen kerültek be az elsődleges munkaerőpiacra
Az egy évvel korábbihoz képes 174 ezerrel többen találtak állást az elsődleges munkaerőpiacon, és 4 ezerrel (3,7 százalék) többen dolgoztak külföldi telephelyen is, míg a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 17 ezerrel csökkent.
Minden korcsoportban javultak a foglalkoztatási mutatók
A fiatal (15-24 éves) foglalkoztatottak létszáma 305 ezer volt, foglalkoztatási arányuk 2,4 százalékponttal, 28,8 százalékra nőtt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 2,2 százalékponttal, 83,0 százalékra emelkedett. Az idősebb 55-64 évesek foglalkoztatási rátája 4,1 százalékponttal, 50,8 százalékra javult. A 20-64 éves korcsoportban, amely az Európa 2020 stratégiában 2020-ra 75 százalékos foglalkoztatási célértéket tűzött ki, a foglalkoztatási ráta 3,1 százalékponttal, 72,5 százalékra nőtt egy év alatt. Magyarországon a férfiak foglalkoztatottsági rátája 79,5, a nőké 65,6 százalékos.
A szakértők szerint tovább nőhet a foglalkoztatottság, de a szakemberhiány miatt a növekedés lassulhat
Folytatódhat a foglalkoztatottak számának növekedése, illetve a munkanélküliek számának csökkenése az idén, de a folyamat a szakemberhiány miatt már komolyabb akadályokba ütközhet - kommentálták a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában felhívta a figyelmet, hogy a munkaképes korú lakosság aktivitási rátája 70,5 százalék volt november-januárban, enyhén mérséklődött az elmúlt hónapokhoz képest, ahogy a foglalkoztatási ráta is. Kiemelte: a foglalkoztatottság növekedésének megakadása azt jelezheti, hogy egyre nehezebbé válik a hazai munkaerőhiányos környezetben a további létszámbővítés a vállalatoknak. Hozzátette azt is, hogy nő a nyugdíjba vonulók száma. A szakértő szerint a foglalkoztatás emelkedése és a munkanélküliség csökkenése már komolyabb akadályokba ütközhet idén, a munkaerőpiaci helyzet elsősorban a bérek emelkedésével javulhat tovább, a bérek éves növekedési rátája elérheti akár a kétszámjegyű átlagot is. A munkanélküliségi ráta várhatóan 4 százalék körül kerülhet nyugvópontra - jelezte Virovácz Péter.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője hangsúlyozta: a foglalkoztatás ütemének növekedését a közeljövőben fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakemberhiány, ugyanakkor a köztisztviselői állomány, valamint a közfoglalkoztatottak számának tervezett csökkentése segítheti, hogy a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozduljon. Hozzátette, hogy a vállalkozásoknál a munkaerőhiány kikényszerítheti a termelékenység fokozását. A szakértő kommentárja szerint a következő hónapokban a foglalkoztatottak száma szezonális hatások miatt átmenetileg 4,4 millió alá csökkenhet, így az idei év elején szintén szezonális hatások miatt átmenetileg újra 4,5 százalék fölé emelkedhet a munkanélküliségi ráta. A foglalkoztatottak számának növekedése, illetve a munkanélküliek számának csökkenése azonban ebben az évben is folytatódhat, az év második felében már 4 százalék közelébe mérséklődhet a munkanélküliségi ráta. Idén 4,1 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 5,1 százalékról - közölte Suppan Gergely.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is úgy látja, hogy a munkaerőpiac tovább feszesedik idén, illetve folytatódhat a munkanélküliségi ráta mérséklődése, célba veheti a 4 százalékos szintet. Kommentárjában szintén kiemelte, hogy a tavalyi gyors ütemű bérnövekedés is folytatódhat, illetve gyorsulhat. A szakértő szerint a bérinfláció hatása hamarosan megjelenik a fogyasztói árakban, az inflációs ráta egy-másfél éven belül átlépheti a jegybank 3 százalékos inflációs célját. Annak ellenére, hogy gyorsul az infláció, az MNB Monetáris Tanácsa nem fog kamatemeléssel reagálni, a tanács tagjai többször is hangsúlyozták, hogy a negatív reálkamat fenntartását preferálják. Emiatt az Ersténél nem számítanak az alapkamat változására sem idén, sem jövőre - fejtette ki Ürmössy Gergely.
