Felavatták Csoóri Sándor domborművét Gárdonyban. A Kontur András szobrászművész által készített alkotást a Fejér megyei irodalmi emlékfalon helyezték el. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a szombati avatóünnepségen kiemelte, Csoóri Sándor életművében benne van mindaz, amiben az elmúlt száz évben a Kárpát-medence magyarjai reménykedtek.
Csoóri Sándor azt kutatta, ami fontos az egyén, a magyarság és a közösség életében – hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere szombaton Gárdonyban, ahol a költő születésének évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen felavatta a Fejér megyei irodalmi emlékfal legújabb, Csoóri Sándort ábrázoló domborművét. Balog Zoltán avatóbeszédében hangsúlyozta, hogy Csoóri Sándor „a semmi ellen, a valamiért szervezett közösséget, folytatott párbeszédet, alapított televíziót, írt verset, és nagyon sokszor leginkább szenvedett a valamiért”.
„Terepfelverő előőrs akart lenni, ezt a terepet igyekezett betölteni teremtő gondolatokkal” – fogalmazott a miniszter a távirati iroda tudósítása szerint. Balog Zoltán rámutatott, hogy Csoóri Sándor életében, életművében benne van mindaz, amiben az elmúlt száz évben a Kárpát-medence magyarjai reménykedtek, amitől szenvedtek, amiért harcoltak, amit feladtak, amit megszereztek, és amit létrehoztak. Megjegyezte: Csoóri Sándor tavaly „hazatért”, most újra hazatér szűkebb hazájába, és egy kiváló asztaltársaságba került.
Kontur András domborművének leleplezését követően L. Simon László országgyűlési képviselő hangsúlyozta: büszkék arra, hogy a Fejér megyeiek elsőként állítottak emléket Csoóri Sándornak. Az általa szerkesztett, az irodalmi emlékfalon szereplő alkotók műveit bemutató olvasókönyv második, bővített kiadásával kapcsolatban elmondta: Csoóri Sándor négy költeménye került bele a kiadványba, többségükben a szülőfölddel, a hazatérés gondolatával foglalkozó alkotások.
Csoóri Sándor költő, író, esszéíró tavaly szeptember 12-én, életének nyolcvanhetedik évében hunyt el. A kétszeres Kossuth-díjas költő 1930-ban született Zámolyon. a Pápai Református Kollégiumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Orosz Intézetében tanult. Később, 1953-54-ben az Irodalmi Újság, ezt követően 1956-ig az Új Hang munkatársa volt. Dolgozott a Műszaki Egyetem újságjánál, és 1968-tól húsz éven át a Mafilm dramaturgja volt. Életét a diktatúra ellen folytatott küzdelem határozta meg, ezért a pártállam megfigyelés alá vetette – erről több ezer oldalnyi dokumentum tanúskodik –, szilenciummal sújtotta, az 1950-es évek közepétől évtizedeken át nem kaphatott elismerést, díjakat sem munkásságáért.
Első versei 1953-ban, első kötete, a Felröppen a madár 1954-ben jelent meg, ezt követően kapta meg először a József Attila-díjat. Munkásságát, szerepvállalását 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal, 1985-ben, 1995-ben és 2004-ben Az Év Könyve-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal ismerték el. Számos más hazai és nemzetközi elismerés mellett 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést is. A Kossuth-nagydíjat 2012-ben, a Nemzet Művésze címet 2014-ben kapta meg.
Konferenciát tartanak a költő tiszteletére
A tavaly elhunyt Csoóri Sándor, a huszadik századi magyar közéleti, filmes és irodalmi gondolkodás meghatározó, megkerülhetetlen alakjának emlékére rendez konferenciát Jóslás a te idődről címmel a Magyar Művészeti Akadémia ma és holnap a Pesti Vigadóban. Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete által szervezett kétnapos konferencia a gazdag életműben kifejeződő kultúrfilozófiai modell összetevőit, többek között Csoóri Sándor nemzetfogalmát, folklórfelfogását és irodalomszemléletét, valamint az egyes műveket, társművészeti kapcsolatokat vizsgálja – közölte a távirati iroda. A konferencián mások mellett Tőkéczki László, Tarján Tamás, Vasy Géza, Sebő Ferenc és Tóth Klára is előad, a mai megnyitón pedig Fekete György, az MMA elnöke mond köszöntőt. (KF)
