Budapesten tárgyalt együttműködési lehetőségekről a román és a magyar tőzsde vezetője, akik a jövőben szorosabbra fűzik a két intézmény közötti kapcsolatot.
A román tőzsde vezetője a megbeszélésen elmondta: a független tőzsdék hatékonyan tudják támogatni a nemzeti gazdaságok növekedését a vállatok finanszírozási igényeinek tőzsdei úton történő kielégítésének biztosításán, a gazdaság fehéredésén és a transzparencia erősödésén keresztül. Ludwik Sobolewski a találkozón megismerte a BÉT új stratégiáját is, és üdvözölte a Budapesti Értéktőzsde a magyar tőkepiac fejlesztése érdekében tett lépéseit, amelyek megalapozzák a magyar tőkepiac növekedési lehetőségeit. A felek megállapodtak arról, hogy a jövőben rendszeressé teszik a két intézmény közötti párbeszédet, és kidolgozzák a konkrét együttműködési lehetőségeket.
Idetartozik – tudta meg a Világgazdaság –, hogy várhatóan nyolcvan százalék fölé emelkedik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részesedése a BÉT-ben. Az MNB tavaly november 20-án növelte 6,94-ről 75,75 százalékra tulajdoni hányadát a tőzsdetársaságban azáltal, hogy 13,2 milliárd forintért kivásárolta a két osztrák tulajdonost, a Wiener Börsét és a bécsi értékpapírügyletek elszámolását végző Österreichische Kontrollbankot. A minősített, 75 százalékos többség megszerzésének Cégközlönyben való közzétételétől számított hatvan napon belül a BÉT bármely tulajdonosa kérhette az MNB-től, hogy vegye meg a részvényeit darabonként legalább 3550 forintért.
A január 31-én meglévő hetvenhat BÉT-kisrészvényes közül tizennyolc ajánlotta fel részvényét az MNB-nek. A tizennyolc BÉT-részvény-eladó között lehet a tavaly bebukott Quaestor Értékpapír Zrt. és a Hungária Értékpapír Zrt. is, amely 1,2, illetve 0,6 százalékos részesedésének eladásával háromszor is sikertelenül próbálkozott a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. Az eladókkal az MNB folyamatosan köti meg az adásvételi szerződéseket, s ezek révén válik hivatalosan is nyolcvan százalékot meghaladó tulajdonossá.



