A Napur építésziroda által vezetett konzorcium tervét találta egyhangúlag a legjobbnak a nemzetközi zsűri, így az tervezetheti az új Néprajzi Múzeum épületét az Ötvenhatosok terére – derült ki tegnap. Az intézmény városligeti otthona 2019-re épülhet fel, addigra a parkot is megújítják.
A Városliget szélén, a Dózsa György út menti parkoló helyére építendő új Néprajzi Múzeumot a Napur Architect Kft. vezette konzorcium tervezheti – döntött egyhangúlag a nemzetközi zsűri a Liget Budapest projektet irányító Városliget Zrt. közleménye szerint. A múlt év végén második nekifutásra kiírt újabb, meghívásos tervpályázatra tizenhárom jelentős külföldi és magyar irodát kértek fel. Erre azért volt szükség, mert időközben módosították a helyszínt: az eredetileg az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út sarkára elképzelt múzeum végül az 1956-os emlékmű körül épülhet fel, előbbi helyen pedig rekonstruálják a Vágó testvérek által a 20. század legelején tervezett, majd az ötvenes években lebontott, szecessziós Városligeti Színházat.
A Napur iroda – Ferencz István és Marcell, valamint Détári György műhelye, többek között az új Dagály Úszóaréna alkotói, és a városligeti múzeumi negyed elhelyezési ötletpályázatán is részt vettek – és társai a látványtervek alapján különleges, részben a föld alatt lévő Néprajzi Múzeumot álmodtak meg. Az emlékmű két oldalán egy-egy ívben tör fel az épület, afféle „negatív hidat” alkotva, huszonkét méter magasságig. A rajzok szerint a Műcsarnok felől a városligeti látogatóközpont fogadná a látogatókat a földszinten, éttermekkel, felettük kutatórészleg, előadóterem, valamint irodák volnának, legfelül pedig kávézó, kilátással a Városligetre. A másik „ív” földszintjén a múzeum közönségforgalmi terei és boltja lenne, felettük gyermekmúzeum és egy rendezvénytér. Bejáratok a feltörő építmények külső és belső oldalán is volnának. Az állandó és időszaki kiállítóterek a föld alatt kapnának helyet, a látványraktár, a műtárgyak szállítási területe és az üzemeltetési helyiségek társaságában.
A külső homlokzatokra az íveket követő üvegből és acélból készült burkolatot terveztek, utóbbiak perforálva népi motívumokat ábrázolnának.
Az egész épület, úgy tűnik, utal az elbontandó Hungexpo-irodák helyére szánt Magyar Zene Háza és a Petőfi Csarnok helyére felépítendő Új Nemzeti Galéria leendő otthonára. Az ívelt oldalak és középütt a kirajzolódó „üres kör” egyszerre emlékeztet előbbi kerekded, a pesti nyelvben máris „palacsintának” nevezett épületre, amelyet Fudzsimoto Szu tervezhet, valamint utóbbi ívelt tetőidomaira, amelyeket a SANAA iroda képzelt el.
A zsűri döntése értelmében a második helyezett a Sauerbruch Hutton terve, a harmadik pedig a BIG – Bjarke Ingels Group pályaműve lett. Előbbi szintén a föld alatt építkezne, a felszínen pedig színes kockákban jelenne meg az intézmény. Utóbbi pedig egy furcsa, alagútszerű vagy épp hídnak tekinthető alkotást mutatott be – érdekes, hogy több pályázónál is megjelenik a hídmotívum, feltehetően az alapján, hogy egy néprajzi múzeum afféle összekötőként működhet kultúrák között. Izgalmasnak tűnik a francia Dominique Perrault irodájának elképzelése: teljesen a föld alá tenné az intézményt, egy óriási felülvilágítóval. Kiderült az is, hogy a közelmúltban elhunyt világhírű iraki-brit építésznő, Zaha Hadid irodája benyújtotta pályázatát – és a nála gyakran felbukkanó íves-olvadt formák helyett viszonylag szögletes tervet készített.
Mint a közleményben írják, a leendő múzeum építészeti minősége és megoldásai mellett a zsűri a múzeumtechnológiai szempontok mellett a fenntarthatóságot – energiahatékonyság – , a városképi beágyazottságot, a zöldterületi szempontokat és a várható költségeket is értékelte. A bizottság szerint a nyertes tiszta vonalvezetésű, emblematikus épület, amely nemzetközi szinten is jelképpé válhat. A pályamű múzeumműködési szempontból messzemenően kielégíti a Néprajzi Múzeum technológiai és gyűjteményi igényeit, és fenntarthatósági szempontból is az egyik legmagasabbra értékelt terv. Mint ismert, az intézmény 1872-es alapítása óta nem kapott még végleges és egy múzeumra szabott otthont, jelenleg a Kúria egykori épületében működik a Kossuth téren.
A park felújítására kiírt tájépítészeti pályázat eredményét a napokban hirdetik ki – közölte a Városliget Zrt., emlékeztetve arra, hogy a projekt befejezése után több tízezer négyzetméterrel több zöldfelület lesz majd.
