Ezen a héten úgynevezett kiemelten fontos makrogazdasági adatokra hazánkban nem kell számítani. Kiderül, miként változtak a keresetek, hogyan alakult az államháztartás központi alrendszerének 2017. január végi helyzete, és miként változott a kiskereskedelmi forgalom.
Az elmúlt, mozgalmas múlt hét után csendesebb, eseménytelenebb hétre számítunk a gazdaságban. Hétfőn a keresetek alakulásának 2016-os statisztikáját kapjuk meg a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH). Blahó Levente, a Raiffeisen Bank senior elemzője 7,5 százalékos emelkedésre számít. Lapunknak elmondta: a bérek emelkedése valószínűleg januárban és februárban is magas lesz, főleg az alacsony bázishatás miatt, de az idei év második felére csökkenhet a növekedési ütem. Kifejtette: jelentős bérfejlesztés indult mind az állami, mind a versenyszférában, ez tarthatja fenn a keresetek emelkedésének lendületét. Ami a béreket illeti, tavaly novemberben a bruttó átlagkereset 285 800 forint volt, 8,2 százalékkal nőtt egy év alatt, miközben a nettó átlagkereset a személyi jövedelemadó szabályainak változása miatt 9,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A tavalyi év első tizenegy hónapjában a bruttó keresetek 6,2, a nettó 7,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, az időszakra vonatkozó 0,3 százalékos inflációval számolva 7,5 százalékos reálkereset-emelkedés adódik.
Kedden közli a Nemzetgazdasági Minisztérium a részletes tájékoztatóját az államháztartás központi alrendszerének 2017. január végi helyzetéről. Az előzetes adatok szerint az államháztartás központi alrendszere 123,4 milliárd forint többlettel zárt januárban, ami kedvező a tavaly januári 92,4 milliárdos többlethez képest. A központi költségvetés 65,9 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 25,5 milliárd forintos, míg az elkülönített állami pénzalapok 32,0 milliárd forintos többletet mutattak – írták.
Csütörtökön a kiskereskedelmi forgalom tavaly decemberi és egész éves adatának második becslése jelenik meg a KSH ismertetésében. A február 3-án kiadott első becslés szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 4,5 százalékkal nőtt 2016-ban az előző évi 5,8 százalék után. Tavaly decemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,6, a naptárhatástól megszűrve 3,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Pénteken a KSH a 2016-os évre vonatkozó lakásépítési engedélyek számaival jelentkezik. Tavaly az első három negyedévben 5307 új lakás épült, tizennégy százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakások építésére vonatkozó egyszerű bejelentések együttes száma 21 414 volt, ami csaknem két és félszerese annak, mint amennyi az előző év azonos időszakában volt.
Ami a nemzetközi kitekintést illeti, kedden a német és európai uniós feldolgozó- és szolgáltatóipari beszerzésimenedzser-indexek (BMI) érkeznek. Blahó Levente ezzel kapcsolatban elmondta: érdekesek lesznek a statisztikák, az idei év ugyanis elég erőteljesen indult, a BMI-adatok utalhatnak arra, hogy a lendület fennmarad-e. Megjegyezte: az Európai Központi Bank (EKB) csak márciustól csökkenti a kötvényvásárlásait, amelynek nagy hatása nem lesz ugyan, de ideje, hogy az EKB is „elgondolkozzon”, hogyan vezeti vissza a gazdaságba a monetáris szigorítást.
Szerdán az uniós infláció januári alakulását ismerhetjük meg. Az elemző hangsúlyozta, hogy az adatok nagy hatással lesznek az EKB döntéseire. Emlékeztetett: az egész világon érezhető, hogy beindult az infláció, az elmúlt nyolc év alacsony inflációs környezetének vége, így ezzel párhuzamosan a laza monetáris politika időszakának is vége.
