Helyi idő szerint pénteken 18.00 órától leállnak a nemzetközi repülőjáratok az erbíli repülőtéren, az észak-iraki, autonóm Kurdisztán székhelyén - tudatta a repülőtér igazgatója.
Talar Fáik Száleh tájékoztatása szerint a nemzetközi légi forgalom felfüggesztéséről a bagdadi kormány döntött. Azt egyelőre nem tudni, hogy a döntés érinti-e a másik kurdisztáni nemzetközi repülőteret Szulejmaníjában. Mindkét repülőtér az iraki központi légi közlekedési hatóság ellenőrzése alatt áll.
Száleh elmondta, hogy diplomáciai képviseletek és nemzetközi vállalatok egész sora működik Erbílben, és a repülőteret az ENSZ is használja szíriai segélyszállítmányok célba juttatásához, így a bagdadi döntés sokakat kellemetlenül fog érinteni.
Bagdad a hét eleji függetlenségi népszavazás után felszólította a kurdokat, hogy adják át az erbíli és a szulejmaníjai repülőtér irányítását, vagy a központi kormányzat három nap múlva leállítja a légi közlekedést. Törökország szerdán bejelentette, hogy felfüggeszti légi forgalmát az iraki kurd régióval. Szintén leállítja járatait az egyiptomi és a jordániai nemzeti légitársaság, a FlyDubai az Egyesült Arab Emírségekből és a libanoni Middle East Airlines is.
Bagdad a repülőjáratok leállításával egy időben azt is bejelentette hogy Törökország arról értesítette az iraki kormányt, hogy a jövőben csakis Bagdaddal hajlandó kőolajexportról tárgyalni, Erbíllel nem.
Az észak-iraki Kurdisztánban és a kurdok ellenőrzése alatt álló környező területeken hétfőn tartottak függetlenségi népszavazást, amelyet a bagdadi kormány alkotmánysértőnek tekint. A referendumon a helyi hatóságok szerint a választásra jogosultak mintegy háromnegyede vett részt, és több mint 90 százalékuk Kurdisztán függetlenné válására szavazott. A referendumot a környező országok, Törökország és Irán is bíráltak. Ankara és Teherán is attól tart ugyanis, hogy az észak-iraki Kurdisztán önállósodása felbátoríthatja a területükön élő kurd szeparatistákat.
A kurdok képezik az egyik legnagyobb olyan nemzeti kisebbséget a világon, amely nem rendelkezik saját állammal; lélekszámuk 30 és 45 millió közé tehető. Az iráni népek közé sorolható kurdok többsége az Irak északi, Törökország délkeleti, Irán nyugati és Szíria keleti részén elterülő úgynevett Nagy-Kurdisztán elnevezésű tájegységen él. Törökországban a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezet több mint 30 éve harcol az ottani kurdok nagyobb önállóságáért.
Erbíl visszautasítja a bagdadi intézkedéseket
Az iraki Kurdisztán kormánya visszautasította és "kollektív büntetésnek" minősítette csütörtökön a kurd függetlenségi népszavazás miatt az autonóm terület ellen hozott bagdadi döntéseket. Az ENSZ felajánlotta a közvetítést a felek között. Ezek között van a légi forgalom leállítása Erbíllel és más kurd településekkel, katonaság vezénylése az autonóm terület határán lévő vitatott részekre, amelyek pillanatnyilag kurd kézen vannak.
A Rudau kurd televízióban beolvasott kormányközlemény szerint katonák küldése a vitatott területekre megsérti az iraki alkotmány 9. cikkét, amely tiltja a hadsereg bevetését az iraki társadalom valamely alkotóeleme ellen. Hangsúlyozza, hogy ugyancsak alkotmányellenes és illegális az az iraki kormányrendelet, amely megtiltja a kurdisztáni repülőterek használatát. Ez ellentmond a nemzetközi normáknak és szabályoknak is - állítja a kurd kormány, amely szerint Bagdadnak arra sincs joga, hogy lezárja a határátkelőket.
A központi kormány péntekig adott határidőt arra, hogy a kurdok átadják Erbíl és Szulejmaníja repülőterének, valamint az autonóm területre vezető négy határátkelő ellenőrzését. Ha az utóbbi nem történik meg, az ott áthaladó szállítmányokat Bagdad csempészárunak minősíti.
A bagdadi intézkedések ellentétesek a partnerséggel, és megtagadják az alkotmányos jogokat a kurdoktól - hangozatta az erbíli kormány, amely ugyanakkor készségét hangsúlyozta a párbeszédre a problémák megoldása érdekében.
Az iraki kormány közleménye szerint az ENSZ felajánlotta a közvetítést a felek között ezeknek a problémáknak a megoldása érdekében. Jan Kubis iraki ENSZ-főmegbízott Bagdadban az iraki külügyminiszterrel találkozva tette meg a világszervezet ajánlatát.
