Éles, személyeskedő támadások jellemezték a francia elnökjelöltek első, szerda este - négy nappal a második forduló előtt - tartott televíziós vitáját: a szuverenista Marine Le Pen "a féktelen globalizáció" jelöltjének nevezte centrista riválisát, míg Emmanuel Macron azzal vádolta a radikális Nemzeti Front jelöltjét, hogy "a kudarc szellemiségét" képviseli és hazugságokat terjeszt. Egy felmérés szerint a tévénézők kétharmada Macront találta meggyőzőbbnek a vitában. Az Opinionway csütörtökön közzétett közvéleménykutatása alapján a centrista politikus mozgalma, az En Marche abszolút többséget szerezhet a nemzetgyűlésben.
Macron mozgalma abszolút többséget szerezhet
Emmanuel Macron egy éve alakult politikai mozgalma megszerezheti a többséget a nemzetgyűlésben a júniusi választásokon - derül ki az Opinionway közvélemény-kutatóintézet felmérésből, amelyet a Les Échos című napilap ismertetett csütörtökön. Ez az első tanulmány, amely az elnökválasztást hat héttel követő nemzetgyűlési választásokon induló pártok esélyeit vizsgálja.
A felmérések szerint a várhatóan vasárnap az elnökválasztást megnyerő Emmanuel Macron En Marche! (Lendületben!) nevű mozgalmának jelöltjei az 577 fős nemzetgyűlésben 249-289 helyet szerezhetnek meg a június 11-én és 18-án esedékes kétfordulós választásokon. A szuverenista Marine Le Pent jelölő radikális jobboldali Nemzeti Front viszont csak 15-25 képviselői helyre számíthat. A kormányzó Szocialista Pártnak mintegy 28-43 képviselője lehet az új nemzetgyűlésben, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak a felmérés szerint 200-210 fős frakcióval rendelkezhet majd. A radikális baloldalnak és a kommunista pártnak alig 6-8 képviselői helyet jelez a tanulmány.
"Ez azt mutatja, hogy nem lehetetlen az sem, hogy Macron mozgalma megszerzi az abszolút többséget abban az esetben, ha a külföldön élő franciák és a tengerentúli területek is rá szavaznak" - mondta Bruno Jeanbart, a kutatás vezetője a Les Échos-nak.
Emmanuel Macron 2016. április 6-án, akkor még a szocialista kormány gazdasági minisztereként, ezért hozta létre politikai mozgalmát, hogy meghaladja a hagyományos jobb- és baloldali pártberendezkedést, amely évtizedek óta meghatározza a francia kormányzatokat.
"A legrosszabb esetben is Macroné lesz a legnagyobb frakció, és ez elégséges ahhoz, hogy megpróbáljon létrehozni többséget. A kérdés az, hogyan és kivel" - tette hozzá az elemző. Az abszolút többséghez 289 képviselő szükséges a nemzetgyűlésben.
A felmérés azt mutatja, hogy a francia politikai berendezkedés átalakulása elsősorban a szocialista és a radikális baloldal rovására történik, és a kormányzó szocialisták frakciója még kisebb lehet, mint az 1993-as választásokat követően, amikor csak 57 képviselővel rendelkezett.
