Az Elios Innovatív Zrt. ügyében született OLAF-jelentés (Európai Csalás Elleni Hivatal) nyilvánosságra hozatalának időpontja és módja egy politikai akció része - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Hódmezővásárhelyen.
Az OLAF-jelentés időzítése nem volt véletlen, kizárólag a kampánynak szól - mondta Lázár János sajtótájékoztatón.
Hozzátette: a hódmezővásárhelyi közvilágítás-fejlesztés befejezése után hét-nyolc évvel az ügy a választási kampány miatt került elő, kizárólag azért foglalkoznak vele, mert a miniszterelnököt akarják belekeverni.
A hódmezővásárhelyi közvilágítási rendszer - az országban elsőként megvalósított - korszerűsítése kiválóan működő, a város számára energiamegtakarítást hozó, a lakosság számára jobb megvilágítást eredményező fejlesztés, melyre büszke lehet az önkormányzat - hangsúlyozta a politikus.
Vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az Elios-ügyben az MSZP és a Párbeszéd
Az MSZP és a Párbeszéd a miniszterelnök felelősségét vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi az Elios-ügyben. A két párt törvényjavaslatot is benyújt egy antikorrupciós ügyészség létrehozására.
Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón az elmúlt 27 év egyik legsúlyosabb korrupciós ügyeként jellemezte az Elios ügyét. Az ellenzéki politikus szerint olyan csalásról van szó, amelynél a szervezett bűnözés eszközeit alkalmazták, és amelyben a miniszterelnök egyik családtagja is érintett.
Az antikorrupciós ügyészség létrehozását azzal indokolta, hogy meg kell szüntetni azt az állapotot, amelyben a magyar és az európai adófizetők pénzéért senki nem felelős, és senki nem érzi felelősségének a nyomozást.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője közölte, még hétfőn megkeresik a többi parlamenti pártot azzal, hogy támogassák a miniszterelnök Elios-ügyben való politikai felelősségét vizsgáló testület létrehozását; ehhez negyven képviselő aláírása kell.
Lázár János felidézte, polgármestersége idején Hódmezővásárhelyen 2008-ban 6700 közvilágítást szolgáló lámpatest működött. Az évente 100 millió forintba kerülő rendszer korszerűsítésétől a Démász elzárkózott. A Bajnai-kormány pályázata nyitott utat a fejlesztés előtt, amely a technológia megválasztását az önkormányzatokra bízta.
Ekkor nem volt olyan cég, amely az országban korábban közterületen ledes közvilágítás-korszerűsítést valósított volna meg. A közbeszerzésen hárman indultak, köztük a Tungsram-Schréder Zrt. mintegy 800 millió forintos árajánlatával, az önkormányzat pedig a jelenleg Elios Innovatív Zrt.-nek hívott cég 577 millió forintos pályázatát fogadta el - ismertette a miniszter.
A nyertes vállalkozás beszállítójaként a ledes lámpatesteket a Tungsram gyártotta 340 millió forintért, ezzel a város jól járt - hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: a tendert a közbeszerzési hatóság is vizsgálta.
A hódmezővásárhelyi közvilágítás korszerűsítéséről igazságügyi szakértői jelentés készült, melyet az önkormányzat a honlapján nyilvánosságra hoz - tudatta a miniszter.
Az OLAF tavaly decemberben nyolc pontból álló technikai észrevételsort közölt az önkormányzattal, melyek a végső jelentésben nem szerepelnek. A teljes jelentésben felvetett - más településeket érintő - szabálysértések gyanújának egyik részéről az ügyészségnek, másik feléről az Európai Bizottságnak kell döntenie - mondta a politikus.
Lázár János hangsúlyozta: a vizsgált időszakban a Közgép volt a cég tulajdonosa, és így - amennyiben az Európai Bizottság nettó korrekcióról dönt - a felelősséget is neki kell vállalnia.
A Legfőbb Ügyészség visszautasítja a politikai nyomásgyakorlási kísérleteket
Az ügyészség visszautasítja és a jogállami elvekkel összeegyeztethetetlennek tartja azokat a politikai kísérleteket, amelyekkel egyes ügyek eldöntésért a nyilvánosság előtt alaptalan állításokkal próbálnak nyomást gyakorolni - esetenként akár fenyegetéssel - a hatóságokra.
A Legfőbb Ügyészség ezt az Elios Innovatív Zrt. ügyében az OLAF által kiadott jelentéssel összefüggésben közölte, kiemelve: az ügyészség tevékenységét eddig is alkotmányosan, az objektív igazság kiderítése céljával végezte, és a jövőben is ezt teszi.
Közleményükben azt írták: az elmúlt napokban "a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatás függetlenségét súlyosan sértő, teljesen megalapozatlan állításokon alapuló politikusi nyilatkozatok" jelentek meg az OLAF által a magyar ügyészségnek megküldött ügyekkel kapcsolatban.
Közölték: a magyar ügyészség szakmaiságot teljesen nélkülöző, politikai jellegű támadásokra nem kíván reagálni. A közvélemény hiteles tájékoztatása miatt azonban felhívták a figyelmet arra, hogy az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, nem állapít meg büntetőjogi tényállást, nem végez bűnügyi bizonyítást. Erre nincs sem felhatalmazása, sem eszköze - tették hozzá.
Részletezték: az OLAF eljárásának befejezésekor igazságügyi ajánlást tesz az adott nemzeti hatóságnak - Magyarországon a Legfőbb Ügyészségnek -, ha bűncselekmény gyanúját vélelmezi, és nyomozás megindítását kéri. A magyar ügyészség a legfőbb ügyész által megszabott protokoll szerint - bár erre nincs kötelezettsége - minden esetben elrendeli a nyomozást, és annak teljesítésével valamelyik nyomozó hatóságot bízza meg.
Jelezték: az OLAF eljárásai általában több évig tartanak, és az adott ügy kiterjedtsége, bonyolultsága miatt a Magyarországon elrendelt nyomozások időtartama is évekig elhúzódhat. "Magyarországon az OLAF-ajánlásra indított 36 ügyből 8-ban vádat emelt az ügyészség, 8-ban a nyomozó hatóság megszüntette az eljárást, míg a többi ügyben jelenleg is tart a nyomozás" - írták. A vádemelés és megszüntetés ilyen aránya "megfelel az uniós átlagnak, illetve néhány százalékkal jobb annál" - áll a közleményben.
Kitértek arra is, hogy az OLAF és a magyar ügyészség együttműködik eljárásaiban, rendszeresen cserél információt és tapasztalatot. A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint az OLAF nagyra értékeli a magyar ügyészség és a legfőbb ügyész szakmai munkáját, azt elismeri, és magas színvonalúnak tartja.
