A fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal magasabbak voltak áprilisban, mint egy évvel korábban. Az infláció 0,5 százalékponttal lassult a márciusi 2,7 százalékról. Az előző hónaphoz képest. Márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak 0,4 százalékkal emelkedtek - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal
Elemzők hajszállal magasabb, 2,3 százalékos inflációt vártak áprilisra. Az elmúlt egy évben a legnagyobb mértékben a járműüzemanyagokat is tartalmazó egyéb cikkek, valamint a szeszes italok, dohányáruk drágultak. Az év első négy hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 2,5 százalékkal nőttek. A szezonálisan kiigazított éves maginfláció áprilisban 1,9 százalék volt, az előző hónaphoz viszonyítva 0,3 százalékra emelkedett a márciusi stagnálás után.
Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: az árindexet főként az üzemanyagárak mozgatják, egy év alatt 10,7 százalékkal drágultak, viszont az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal csökkent az áruk, a jövedéki adó negyedéves felülvizsgálata, csökkentése miatt - jelezte. Az üzemanyagok éves áremelkedése a márciusi 17,1 százalékról jelentősen lassult. A dohányárúk 4,8, a szeszesitalok 1,1, ezen belül a tömény italok 3,0 százalékkal drágultak, így a kategória együttesen 2,9 százalékos áremelkedést regisztrált az előző havi 2,6 százalékhoz képest. Tavaly áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára 1,9 százalékkal emelkedett, ami szintén lassulás a márciusi 2,2 százalékról. Ezen belül a cukoré 12,3, a sertéshúsé 12,0, a péksüteményeké 6,0, a párizsié, a kolbászé 5,6, a sajté 4,9, a kenyéré 3,8 százalékkal nőtt.
A baromfihús ára 15,7, a liszté 3,8, a tojásé 3,4 százalékkal csökkent. Átlag felett, 5,0 százalékkal drágultak az egyéb cikkek közé sorolt termékek az üzemanyagok miatt, illetve a gyógyszerek 2,7, az újságok folyóiratok 10,3 százalékkal és a tanszerek, írószerek ára is 3,1 százalékkal nőtt.
A szolgáltatásokért átlagosan 1,7, százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a háztartási szolgáltatásokért 3,5, a postai szolgáltatásokért 5,9, a belföldi üdülésért 4,5 százalékkal többet.
A tartós fogyasztási cikkek 0,6, a ruházkodási cikkek 0,1 százalékkal kevesebbe kerültek. A háztartási energia 0,6 százalékos drágulását gyakorlatilag a tűzifa árának 5,9 százalékos emelkedése okozta.
Márciushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - 3,4, a kávéé 1,2, a csokoládéé, a kakaóé szintén 1,2, a baromfihúsé 0,9, a kenyéré 0,7 százalékkal. A liszt ára 2,3 százalékkal, a sajté 1,7 százalékkal, az étolajé 1,4 százalékkal csökkent.
A szezonváltás miatt a ruházkodási cikkek ára nőtt a legnagyobb mértékben, 1,8 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek 0,3 százalékkal kevesebbe kerültek áprilisban, mint egy hónappal korábban.
Az elemzők szerint az infláció csökkenése elsősorban az üzemanyagáraknak köszönhető
Az áprilisi 2,2 százalékos infláció jóval kisebb a márciusi 2,7 százaléknál és némileg alacsonyabb a piaci várakozásoknál. A pénzromlás ütemének nagymértékű csökkenése mögött elsősorban az üzemanyagárak állnak - állapították meg az MTI által megkérdezett elemzők szerdán a KSH jelentését kommentálva.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője is arra mutatott rá, hogy miközben a fő inflációs mutató jelentősen csökkent márciushoz képest, az inflációs alapfolyamatokat jobban tükröző - a hatósági árakat, valamint a változékony energia- és feldolgozatlan élelmiszerárakat nem tartalmazó - maginfláció a márciusi 1,8 százalékról 1,9 százalékra gyorsult. Ez pedig azt mutatja, hogy a növekvő bérek és a lakosság fogyasztása lassan felfelé hajtja az inflációt. "A maginfláció jelenlegi mértéke nem jelent problémát. Ugyanakkor az inflációnak van egy olyan veszélyes tulajdonsága, hogy hirtelen meg tud lódulni, ez pedig kockázatot jelenthet 1-2 éves időtávon" - mondta a szakértő.
Hozzátette: az inflációs pályát nagyban befolyásolja, hogy a kormány milyen áfacsökkentéseket tervez a következő időszakban, mert ezek lefelé húzzák majd a fő inflációs mutatót. Az esetleges áfacsökkentések inflációs hatását azonban óvatosan kell kezelni, mert elfedhetik az alapfolyamatokból adódó kockázatokat - mondta.
Németh Dávid szerint a jelenlegi kilátások alapján az éves átlagos infláció 2,6 százalék lehet, feltéve, hogy nem lesz az idén évközi áfacsökkentés és az olaj ára a jelenlegi 50 dollár körüli szinten marad. Ez egyben azt is jelenti, hogy az idei év végére, a jövő év elejére a 3 százalékos jegybanki cél közelébe kerülhet az infláció.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a következő hónapban a bázishatások miatt is lassul az árszínvonal éves emelkedése, aminek következtében a fokozatosan emelkedő maginfláció akár át is lépheti azt. Áprilisban az éves inflációt növelte az élelmiszerek, szeszes italok és dohányáruk termékkörének átlagosnál nagyobb áremelkedése. A tartós fogyasztási cikkek árszínvonala lefelé húzta a pénzromlás átlagos ütemét, amelyet nagyban magyaráz a magyarországitól elmaradó külső inflációs környezet.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a csökkenő üzemanyagárak miatt a második negyedévben lassabb lehet az infláció növekedése az MNB becslésénél, ami újabb érvéként szolgálhat a monetáris tanács számára az alacsony alapkamat tartása mellett. Szerinte az MNB 2018 végéig nem fog változtatni a 0,9 százalékos irányadó kamaton és a bankközi kamatok is a jelenlegihez hasonló alacsony szinten maradhatnak. Kifejtette, az áprilisi maginflációs mutató azt jelzi, lassan, de folytatódott az infláció gyorsulása. Egészen addig, amíg az eurózónában lanyha marad az inflációs környezet, az importált infláció mértéke is elenyésző maradhat, ami késlelteti a magyar inflációs folyamatok felfutását is - mondta.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője kiemelte: a bázishatás játszott főszerepet abban, hogy az éves árindex a februári 2,9 százalékos csúcshoz és a márciusi adathoz képest is érdemben mérséklődött, hiszen a havi változás egyidejűleg a márciusi 0 százalékról visszatért 0,4 százalékra. Inflációs fordulatról, a tavalyi szintekhez való visszatérésről így nincsen szó. Ezt megerősíti a maginfláció alakulása is, az áprilisi 1,9 százalékos érték tavaly december óta lényegében folyamatos emelkedést jelez, több mint két és fél éves csúcsot ért el - mondta. Az infláció trendjében a belső kereslet erősödése is tükröződhet. A béremelkedések és részben ehhez kapcsolódóan a fogyasztás erősödése a továbbiakban növekvő mértékben járulhat hozzá az inflációhoz - vélekedett.
Mivel a 3 százalékos jegybanki cél tartós átlépése ebben az évben nem várható, a CIB elemzője nem számít monetáris szigorításra sem. Nem-konvencionális intézkedések, illetve a monetáris politikai eszköztár változása azonban ebben az évben is napirendre kerülhet. 2017 egészét tekintve továbbra is az eddig látott sávban ingadozhat a fogyasztói árindex, az éves átlagos infláció így is 2,3-2,5 százalék közelében alakulhat, tette hozzá.
