Lassan eltűnik a költségvetési hiány

Az idén is tavasszal készíti el a következő évi büdzsé tervezetét a nemzetgazdasági tárca, mondta Varga Mihály szakminiszter

Gazdaság
  • 2016.01.07. - 00:58

A múlt évben a gazdasági növekedés „alulról” megközelítette a három százalékot, míg a bruttó hazai termékkel (GDP) arányos államháztartási hiány két százalék körül alakulhatott, eközben pedig az államadósság is csökkent, 76 százalékra – ezeket az adatokat emelte ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Banai Péter Benő államtitkár tegnapi tájékoztatójukon.

Varga 20160107
Banai Péter Benő államtitkár és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a tájékoztatón (Fotó: Csudai Sándor)

A helyi önkormányzatok nélkül számolt költségvetés hiánya 1218 mil­liárd forintot tett ki a múlt évben, ám ebből a mintegy 3,5 százalékos GDP-arányos deficitből két százalék körüli egyenleg várható, miután az unió által még nem utalt pénzeket – hozzávetőleg hatszázmilliárd forintot – az uniós módszertan szerint mindenképp bevételként kell elszámolni. Továbbá a helyhatóságok egyenlegében is többlettel számol a szakminisztérium a 2015-ös évre – közölték tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetői.

Varga Mihály miniszter elmondta, hogy a vártnál is jobban alakult a makrogazdasági pálya: a gazdasági növekedés 2,8-2,9 százalék lehetett, míg a GDP-arányos államháztartási hiány két százalék körül alakulhatott, eközben pedig az államadóssági mutató is csökkent, ugyancsak GDP- arányosan 76 százalékosra mérséklődött a ráta.

„Míg korábban az ipar, feldolgozóipar és az erre épülő export volt meghatározó, 2015-ben már sokkal kiegyensúlyozottabb volt a gazdasági növekedés szerkezete” – mutatott rá a miniszter, aki szerint a javuló teljesítmény mögött a bérek, a foglalkoztatás, a fogyasztás növekedése is meghúzódik. Megemlítette azt is: a külkereskedelmi mérleg többlete várhatóan nyolcmilliárd euró körül alakulhatott 2015-ben, s az olajárak tartósan alacsony szintje is segítette a gazdasági bővülést. A részletes múlt évi adatok tavasszal lesznek meg – ismertette Varga Mihály, megjegyezvén azt is: a központi költségvetés kedvezőbb folyamatai miatt több intézkedés is belefért a kormány részéről év közben.

Így költségvetési módosítás révén vállalta át a kormány a BKV Zrt. adósságát, valamint a MÁV Zrt. tartozását, illetőleg az MTVA-tól is a „mínuszokat”. Konkrétan a BKV-tól 52,3 milliárd forintot, a MÁV-tól húszmil­liárdot, míg az MTVA-tól 47 milliárd forint összegű adósságot „vett át” az államháztartás. A költségvetés kamategyenlege a fentiek ellenére is 56 milliárd forinttal lett kedvezőbb. Elhangzott az is, hogy nem várt tételként jelentkezett a migránsválság pénzügyi hatása is: kerítésépítésre és a többi kiadásra összesen 84 milliárd forintot kellett elkülöníteni.

A nemzetgazdasági miniszter közölte még: az idei évben is tavasszal készíti el a jövő évi, 2017-es költségvetés tervezetét a Nemzetgazdasági Minisztérium, s az ezzel kapcsolatos előterjesztést – ugyancsak tavasszal – be is nyújtja a tárca az Országgyűlésnek. „Ennek a tervezési folyamatnak a felülvizsgálatát nem indokolja az, hogy a korai tervezés és elfogadás miatt később a tényleges számok nagyobb eltérést mutathatnak. Szeretnénk, ha gyakorlattá válna a korai benyújtás, ami biztonságosabb tervezést tesz lehetővé a gazdasági szereplők számára” – húzta alá. A tárcavezető végül hozzátette: a magyar gazdaság nemzetközi megítélése javult, és a sérülékenység is csökkent.

Banai Péter Benő államtitkár arra mutatott rá, hogy miközben az uniós támogatások kisebb összegben érkeztek, addig az állam finanszírozta a programokat a költségvetésből, a tervezett 2500 milliárd forinthoz képest 2800 milliárd forint teljesült ezen a címen. Kitért arra is, hogy a tavalyi pozitív számok kialakulása annak köszönhető, hogy a magasabb gazdasági növekedés magasabb adóbevételeket eredményezett. Eközben pedig a bruttó bér- és keresettömeg is jobban alakult: 6,2 százalékkal növekedett, a várt 4,8 százalék helyett. Az adók vonatkozásában pedig 550 milliárd forint körül alakultak magasabban a bevételek. Utóbbiban a „fehéredési hatás” is benne van.

9 20160107
A kedvezőbb 2015-ös egyenleg megnövelte a 2016-os költségvetési mozgásteret a kormány számára, amiből a kabinet többet költhet, elég az építőipar serkentésére gondolni, valamint az Eximbank feltőkésítésére. Utóbbi kapcsán elhangzott: az állami tulajdonban lévő hitelintézet harmincmilliárd forintot meghaladó feltőkésítésével a kormány a kedvező exportmutatók további javulását, fenntartását szeretné elérni.

A polgári kormányzás óta az ország pénzügyileg és gazdaságilag megerősödött – közölte tegnap a Fidesz. A magyar reformok működnek, a polgári kormányzás óta Magyarország pénzügyileg és gazdaságilag megerősödött, míg hat évvel ezelőtt Görögországgal együtt csődközeli országként tartották számon. A párt hangsúlyozta: a baloldal kormányzása alatt megduplázta az államadósságot, évről évre növelte a hiányt és sorozatos megszorításokkal sújtotta a magyar családokat.


Újabb intézkedések

A múlt esztendőben sokkal jobb lehetett a tervezettnél a költségvetés hiánya, és a folyamatok arra utalnak, hogy 2016-ban is kedvező lehet a deficitszám. Mi­után egyre nyilvánvalóbbá vált a kormány számára is a költségvetési mozgástér, újabb és újabb intézkedéseket jelentett be – mondta Kondora Szilárd, az OTP Bank elemzője.


Folyamatosan javul a nemzetközi megítélésünk

2 perces interjú: Suppan Gergely - Takarékbank, elemző

– Ilyen alacsony hiánnyal kalkulál a piac is 2015-re, mint a kormány?

- Még alacsonyabbal. A Nemzetgazdasági Minisztérium óvatos, konzervatív tervezésével szemben a Takarékbank például egyszázalékos GDP-arányos deficitet vár a múlt év költségvetési gazdálkodása kapcsán.

– Hogyhogy?

– Például az önkormányzatok pozitív gazdálkodása tovább javíthatja az egyenleget.

– Az egyszázalékos egyenleg ellenére lassult a növekedés.

– A kormánynak kedvezőbb és nagyobb lesz a mozgástere az alacsonyabb hiány miatt. Ráadásul, ha az újabb adócsökkentésekkel sikerül élénkíteni a gazdaságot, az a vártnál nagyobb központi bevételt is hozhat, ami pedig további mozgásteret jelent, vagyis lesz mód a pozitív értelemben vett állami beavatkozásra a növekedés serkentése érdekében.

– Ugyanakkor továbbra is bóvli besorolású Magyarország.

– A jobb makrogazdasági pálya és a pozitív kilátások miatt hamarosan újra befektetési kategóriába kerülhet Magyarország. Ne feledjük: folyamatosan javul nemzetközi megítélésünk, közben pedig csökken a gazdaság sérülékenysége.

Reklám