Remek adatokat produkál a hazai turizmus, a 2008-as válság óta folyamatos a javulás, de a munkaerőhiány itt is komoly gondot jelent.
Optimistán látják a hazai turisztika jövőjét a piaci szereplők. Az ágazat 2016-ban kiváló adatokat produkál, s a 2009 óta látható fellendülés várhatóan az idén sem torpan meg. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016 márciusban a külföldi vendégek száma 8,7, míg az általuk eltöltött vendégéjszakáké 8,4 százalékkal nőtt. Ugyanezek az adatok a belföldi turisták száma esetében 17, a vendégéjszakák számánál pedig 25 százalékos emelkedést produkálnak. Éves viszonylatban látványos az emelkedés a szálláshelyek kihasználtságát illetően is: a 2009 óta folyamatosan javuló adatok tavaly 54 százalékos kihasználtságot mutattak, amely az idén az első három hónapban átlagosan 44,7 százalék, de június lévén a szezon csak most indul be. Jól alakulnak a külföldi turisták magyarországi kiadásai is: 2015-ben több mint 1,6 milliárd forintot költöttek hazánkban, s ez csaknem százötvenmillió forinttal haladja meg a 2014-es adatot.
Április végén szervezték át az ágazatot: a Magyar Turizmus Zrt. helyébe lépő, a Guller Zoltán vezetésével megalakult Magyar Turisztikai Ügynökség lett a turisztika szervezeti irányítója. Az ágazatért felelős Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter szerint a hazai turizmus a „közigazgatás béklyójában” szenvedett, s most teljes egészében piaci alapokra helyezték. Bienerth Gusztáv turizmusért felelős kormánybiztos pedig úgy fogalmazott: a kormánydöntéssel létrejövő új rendszer maga a nemzetközi trend, 21. századi struktúra.
Annyi biztos, hogy a piaci szereplők is örülnek a struktúraváltásnak, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) és a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet is méltatta az új intézményt. Az ügynökség mellé tanácsadó és véleményező testületként megalakult a Nemzeti Turisztikai Tanácsadó Testület, amely turisztikával és vendéglátással összefüggő, stratégiai jelentőségű kérdésekről, a fejlesztési igények támogathatóságáról és a jogszabályi környezetről ad javaslatokat a Magyar Turisztikai Ügynökségnek. Az ügynökség megalakulása óta a miniszter és a kormánybiztos bürokráciacsökkentést, fejlesztéseket és költségvetési forrásokat ígért az ágazatnak, de – mivel csak bő egy hónapja állt fel az új rendszer – konkrét eredményről, megvalósult vagy magvalósítás alatt álló projektről nem tudtak lapunknak beszámolni. Az Országgyűlés viszont megszavazta 2018-tól a négyszázalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást. Az új adónemet az étkezőhelyi vendéglátásban az ételforgalom és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom után kell fizetni, és a bevételeket csak turisztikai fejlesztésekre lehet fordítani. A vendéglátóhelyeknek az új adófajta nem jelent nagy terhet: az áfa pont ebben a körben csökken 2017-től 18 százalékra, majd 2018-tól öt százalékra. Nemcsak innen érkezik többletforrás: a parlament a jövő évi költségvetést is módosította: a honatyák tízmilliárd forintos keretösszeggel turisztikai beruházásokat célzó előirányzatot hoztak létre.
A MSZÉSZ idei előrejelzése szerint májustól augusztusig tartó időszakban a várható szobafoglaltság Budapesten, a háromcsillagos kategóriában 80-85, a négycsillagos szállodákban nyolcvan-kilencven, az ötcsillagosokban pedig 75-85 százalék között várható. Budapest évek óta hagyományosan jól teljesít a nyári szezonban, de a vidéki szállodák üzemeltetői sem panaszkodhatnak: az idei első adatok szerint bruttó forgalmuk tizennégy százalékkal, szobaárbevételük 18,9 százalékkal nőtt az előző évhez képest, s ez bizakodásra ad okot 2016-ra.
A legnépszerűbb célpont továbbra is a főváros, de más városok is jeleskedhetnek: az Európa Kulturális Fővárosa cím például annyira jót tett Pécs turisztikai imázsának, hogy a Trivago, a globális piac egyik legnagyobb szálláskereső oldala 2015 végén a világ hatodik legnépszerűbb turisztikai célpontjaként ajánlotta a várost.
Bogdánné Nánai Mária, a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet ügyvezető alelnöke osztja az iparág optimizmusát, de aggodalmait fejezte ki az ágazat munkaerőpiaci helyzetével kapcsolatban. Az alelnök lapunk kérdésére elmondta: rendkívül alacsonyak a keresetek az egész szférában, a turisztikában dolgozók hetven százalékát keresik meg az átlagbérnek, van olyan terület, ahol csak ötvenet. Kifejtette, hogy a turisztika gyakorlatilag minden területén vannak hiányszakmák: kevés a portás, a szakács, a felszolgáló, a karbantartó. „Bízunk benne, hogy a tervezett áfacsökkentésből fennmaradó bevételeket béremelésre költik a munkáltatók, erről már tervezzük a bértárgyalásokat” – tette hozzá. Az alelnök „feszítő ellentmondásnak” nevezte, hogy az egyre több turistához nem társul az ágazati dolgozók béremelése.
Az ágazati adóval kapcsolatos reményekkel Niklai Ákos, a MSZÉSZ elnöke is egyetért, kijelentette: a munkaerőhiány komolyan veszélyezteti a szolgáltatás színvonalát, a szövetség szerint az alacsonyabb áfakulcs erre megoldást jelenthet, ahogy a szezonalitás csökkentése, vagy az országhatárokon átívelő munkaerő-toborzás is. Az ágazat tehát kiváló év elé néz – már ha a benne dolgozók bírják erővel. Az piaci átlagkereseteket nem tudja sem az ügynökség, sem a kormányzat feltornázni, ez a szakszervezetek dolga lesz, de amennyiben sikerül, úgy a magyar turizmus rekordévre és az ágazatba áramló munkavállalók tömegeire számíthat.
