Ukrajnának kell visszaszolgáltatni azokat a felbecsülhetetlen értékű arany műkincseket, amelyeket holland múzeumok korábban a Krím félsziget múzeumaiból kölcsönöztek ki, de a félsziget orosz bekebelezése után tulajdonjoguk vita tárgyává vált - így döntött az ügyben eljáró holland bíróság szerdán.
A holland bíróság hosszú vita végére tett pontot döntésével, amely szerint a kincsek az ukrán állam tulajdonát képezik, és nem azt a négy krími múzeumot illetik meg, ahonnan származnak. Az aranyleleteket krími múzeumoktól 2014 elején kölcsönözte ki az amszterdami Allard Pierson Múzeum A Krím: a Fekete-tenger aranya és titkai című kiállításhoz.
Oroszország 2014 tavaszán viszont bekebelezte a félszigetet, így a holland múzeum dilemma elé került: kinek szolgáltassa vissza az értékes tárgyakat, egy 2400 éves szkíta sisakot, kínai lakkdobozokat a Han-dinasztia korából, brossokat, ékszereket, aranyból készült kardhüvelyt és még sok minden mást.
Az immár orosz fennhatóság alá került krími múzeumok többször emlékeztették a hollandokat szerződésben vállalt visszaszolgáltatási kötelezettségükre, de Kijev is magának követelte a tárgyakat mint állami tulajdont. A holland múzeum bírósághoz fordult a jogvita eldöntése érdekében.
A bíróság érvényesnek találta a kulturális örökségről szóló UNESCO-szerződésben foglaltakat, ezért indoklása szerint az aranykincseket Kijevbe kell szállítani, amíg a Krím orosz megszállás alatt van. A döntés ellen a krími múzeumok fellebbezhetnek.
Az Orosz Kulturális Minisztérium elítélte a döntést
Andrej Malgin, a szimferopoli Tavrida múzeum igazgatója aggodalmának adott hangot a kiállítási tárgyak sorsa miatt, amennyiben azok Ukrajnához kerülnek. Szavai szerint Ukrajna "barbár módon" bánt a történelmi emlékekkel a kelet-ukrajnai konfliktus során, sőt a hadsereg a Donyec-medencében múzeumokat is lőtt. Ezenkívül szerinte Ukrajnában törvénytelen kereskedés is zajlik történelmi műkincsekkel. A muzeológus szerint a krími múzeumokat hatalmas kár éri, ha nem kapják vissza a szkíta aranykincseket.
Az orosz kulturális minisztérium elítélte a holland bíróság döntését. A tárca szerdai közleménye szerint az ítélet "nemcsak a kölcsönzésről szóló szerződéseknek mond ellent, hanem sérti a múzeumok közötti nemzetközi cserék során alkalmazott alapelveket, valamint a krími lakosság azon jogát, hogy hozzáférjenek saját kulturális örökségükhöz".
Az orosz minisztérium annak a véleményének is hangot adott, hogy a holland bíróság figyelmen kívül hagyta azt az alapelvet, amely szerint a régészeti leleteket úgy kell megőrizni, hogy azok közvetlen kapcsolatban legyenek származási helyük történelmével és kultúrájával.
Gagarina: A holland bíróság jól döntött, a műtárgyak az ukrán államot illetik
Homlokegyenest ellenkező véleményt nyilvánított ezzel szemben újságíróknak nyilatkozva az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint Jelena Gagarina (Jurij Gagarin, az első űrhajós lánya), a Kreml Múzeumainak igazgatója. Az ő nézete szerint az amszterdami bíróság döntése indokolt, minthogy a szóban forgó műtárgyak az ukrán állam tulajdonát képezik. A teljes múzeumi vagyon az államé, nem egy adott múzeumé vagy kulturális intézményé - mondta. Amikor az adott kiállítási tárgyakat Ukrajna területéről kivitték, azok Ukrajnához mint államhoz tartoztak - hangsúlyozta. Véleménye szerint azt a kérdést, hogy az adott tárgyak melyik múzeumhoz kerülnek, azután kell eldönteni, ha azok visszakerültek a tulajdonoshoz.
