Összességében több mint hétszázmilliárd forintot tesz ki a forinthitelesek és a kölcsönüket ténylegesen devizában törlesztők állománya, amelyekből az ügyfelek több száz milliárdot kapnak vissza. Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője lapunknak azt mondta: a bankok felkészültek az elszámolásra, amelyre két hónapjuk van.
– A forinthitelesek egyes becslések szerint összesen kétszázötvenmilliárd forintot kaphatnak majd vissza. De sokan lesznek olyanok is, állítják szakértők, akiknek a markát egy fitying sem fogja ütni. Ezzel kalkulál a jegybank is?
– Összességében több mint hétszázmilliárd forintot tesz ki a forinthitelesek és a kölcsönüket ténylegesen devizában törlesztők állománya, amelyekből az ügyfelek több száz milliárdot kapnak vissza. Pontos számot csak a folyamat lezárását követően tudunk mondani.
– Milyen kölcsönökről van szó?
– Jellemzően kisebb összegű hitelek, például rövid futamidejű gyorskölcsön-szerződések, személyi kölcsönök és áruhitelek.
– Ezek szerint össze sem lehet hasonlítani a most indult elszámolást a „nagy” lakáshiteles eljárással, valamint a banki elszámolással?
– Mind a nagyságrendjében, mind pedig a hitelek fajtái tekintetében jelentős az eltérés. Éppen ezért az elszámolás eredményeképpen jóváírandó, visszafizetendő összeg kisebb is lesz, mint a devizahiteles elszámolásban volt. Tudniillik itt nincs például árfolyamrés-visszatérítés.
– Hanem?
– Csak a tisztességtelennek minősített egyoldalú kamat-, díj- és költségemelés következtében az ügyfelekre hárított terheket kell visszafizetniük a hitelintézeteknek.
– Elegendő lesz a két hónap az elszámolásra?
– Pontosan augusztus elsején indult az elszámolás a forinthitelesekkel és a kölcsönüket ténylegesen devizában törlesztőkkel, és a bankok szeptember 30-ig számolhatnak el ügyfeleikkel. A visszajelzések alapján a bankok felkészültek az elszámolásra, nem számítunk kezelhetetlen tumultusra.
– Visszatérve a „nagy” devizahiteles elszámolásra, sok ügyfél elégedetlen, mondván, hogy több pénz visszafizetésére számított!
– Nézze, lehet, hogy elégedetlen a kölcsönt felvevők egy része, de a hitelintézeteknek így is példátlanul sok pénzt kell visszafizetniük. Az MNB korábbi számai most is érvényesek, vagyis húsz–huszonöt százalékos törlesztőrészlet-csökkenésre lehet átlagosan számítani. A bankokhoz ékezett panaszok száma pedig kevesebb, mint azt esetleg bizonyos médiumok sugallnak. Ugyanakkor az MNB folyamatosan, minden kommunikációs csatornán felhívja a figyelmet a jogorvoslati, panasztételi lehetőségekre.
– Mondok egy példát: a hitelesek az ügylet legvégén, az elszámolási értesítőből értesültek csak a tőketartozásról. A jegybank miért nem lép fel erélyesebben?
– Természetesen ismerjük ezt a „vádat”, amely időnként a sajtóban is megjelenik. Az igazság az, hogy a törvény szerint minden évben minden fogyasztó részletes kimutatást kapott meglévő tőketartozásáról.
– A jegybank az autós devizahiteleket is megszüntetné: miért sürgetik ezt annyira?
– Bár óriási rendszerkockázat esett ki a hazai pénzügyi rendszerből a forintosítással – a háztartási devizahiteles probléma kilencven százaléka megoldásra került –, a maradék, túlnyomórészt gépjármű-finanszírozási hitelből álló tíz százalék fejfájást okozhat az ügyfeleknek, bankoknak és a döntéshozóknak. Például a görög válság miatt megnőtt nálunk is az árfolyamkockázat, valamint sok ügyfél pont ebben a környezetben kénytelen szembesülni a svájci frank erősödésének eddig halasztott következményeivel.
– Szemben a fenti hitelekkel, a szóban forgó tízszázalékos hányad aligha okoz problémát a hazai pénzügyi stabilitásnak, ráadásul fogy a devizatartalék is!
– Az állomány háromszázmilliárd forintot tesz ki, amely túlnyomórészt svájci frank alapú gépjármű-finanszírozási hitelből áll, a többségüknél pedig kevesebb mint három év van hátra az eredeti futamidőből. Ezen állományt nem lehet figyelmen kívül hagyni, egyrészt az említett árfolyamkockázatok miatt, másrészt mert széles társadalmi kört érintenek, végül pedig sokan rendelkeznek olyan hitellel, ahol jelentősek a kockázatok a futamidő vége felé. Ami pedig a devizatartalékot illeti, az elmúlt években szépen gyarapította devizatartalékát a jegybank, s nem okoz problémát annak egy részének a „felajánlása” a bankoknak fedezetként.
