A napokban számos, a hazai gazdaság tevékenységét mérő mutató látott napvilágot. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szinte minden téren, a foglalkoztatottságtól a beruházásokig, a külkereskedelemtől a kiskereskedelemig, valamint a gazdasági növekedés viszonylatában pozitív folyamatokat jeleznek.

A mintegy tíznapos periódusban, még augusztus végén a május–júliusi foglalkoztatotti adatokat tette közzé a statisztikai hivatal. A vizsgált periódusban e kategóriában 4,224 millió főt számláltak, 3,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A KSH jelentése szerint a foglalkoztatottak száma az előző háromhavihoz képest is 23 ezerrel nőtt. A 20-64 éves korcsoport esetében az EU 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, amihez képest Magyarországon jelenleg a szóban forgó ráta a férfiaknál 76,3, a nőknél 62,1 százalék.
Ugyancsak pozitív meglepetést hozott az 5,7 százalékos, második negyedévi beruházásbővülés, amelyet, az elemzők szerint az idén még további növekedés követhet. Az április-júniusi periódusban az építési beruházások 10,1, a gépberuházások 0,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a második negyedévi, 5,7 százalékos beruházási növekedés – az első negyedévi visszaesés után – szinte az egész piac számára váratlan volt. Mint a távirati irodának mondta, arra lehetett számítani, hogy a második félévben nem lesz visszaesés, de a bővülés mértéke kérdéses volt. Az elemző úgy ítéli meg, hogy éves szinten öt-hat százalék között várható a beruházások növekedése, amit az uniós projektek húznak majd a harmadik és negyedik negyedévben is.
A múlt hét közepén, a KSH-nak a júniusi külkereskedelmi mérleg egyenlegére adott második becslésére Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős helyettes államtitkára az M1-en úgy kalkulált, hogy az idén akár nyolcmilliárd eurós többletet is elérhet a magyar gazdaság. A kivitel euróban számolt értéke 13,9, a behozatalé 9,5 százalékkal haladta meg júniusban az egy évvel korábbit, a külkereskedelmi mérleg többlete 801 millió eurót tett ki, 353 millióval többet, mint a múlt év azonos hónapjában. Az első félévben az export 7,9, az import 6,1 százalékkal nőtt a tavalyi év első feléhez hasonlítva. Glattfelder Béla, az NGM gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a KSH adatait kommentálva egyenesen úgy fogalmazott: az idén, a 2010 óta tartó folyamatos növekedés után, minden idők legnagyobb külkereskedelmi többletét érheti el a magyar gazdaság.
A vártnál gyorsabb növekedést produkált az esztendő hetedik hónapjában a kiskereskedelem is. A KSH múlt csütörtökön közzétett első becslése szerint a kiskereskedelmi forgalom júliusban kereken hét százalékkal nőtt a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt az előző év azonos időszakához képest. Az adat felülmúlja az 5,8 százalékos elemzői konszenzust és a Takarékbank 6,3 százalékos várakozását is. A vasárnapi pihenőnap negatív hatása tehát nem mutatkozik, úgy látszik, átrendeződött a magyar kiskereskedelem struktúrája, a háztartások és a boltok is alkalmazkodtak az új szabályozáshoz.
Nem hozott meglepetést, hogy stabilan, 2,7 százalékkal nőtt a második negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat 2,5 százalékos éves növekedést mutat, míg az előző negyedévhez viszonyítva 0,5 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye. A gazdasági növekedés üteme az első negyedévhez képest éves összevetésben 3,5 százalékról, negyedéves alapon 0,7 százalékra lassult. A második negyedévi bővüléshez az ipar 1,4, az építőipar 0,2, a szolgáltatási szektor 1,3 százalékponttal járult hozzá. Míg a mezőgazdaság 0,6 százalékponttal visszahúzta a növekedést. Az elemzők fenntartják az idei évre a 2,8 százalékos növekedési várakozásaikat, azonban felhívták a figyelmet a lefelé mutató kockázatokra is.

A fogyasztás dinamikája várhatóan a harmadik negyedévben sem csökken
5 perces interjú: Sarkadi-Szabó Kornél, a Shark Vision ügyvezető igazgatója
– Kedvező makrogazdasági adatok megjelenésével zárult a nyár. A második félév is így folytatódhat?
– A tendencia mindenképpen kedvező kilátásokkal kecsegtet. Bár a felülvizsgált GDP-adatok a vártnál némileg kedvezőtlenebbek lettek, a kiskereskedelmi forgalom látványos bővülése a lakossági fogyasztás bővülésére utal. Jóllehet, kicsit visszaesett az ipar is, de a másik oldalon figyelemre méltó a felfutó turizmus hozadéka.
– A gazdasági kormányzat a mezőgazdaság tavalyi, kiemelkedően jó teljesítmény után az idei gyengébb számokat okolja a második negyedéves, várakozásokon aluli, 2,7 százalékos GDP adatokért.
– Valóban lefelé húzta a bruttó hazai termék bővülését a mezőgazdaság idei második negyedéves teljesítménye, de a Nemzetgazdasági Minisztérium és az elemzők sem látják veszélyben a három százalék körüli éves növekedési célt.
– Szeptember elején mennyire lehetünk optimisták az év egészét tekintve?
– A háztartások fogyasztásának dinamikája várhatóan a harmadik negyedévben sem esik vissza, az export azonban lassulhat. Miközben más bizonytalansági tényezőkkel is számolni kell. Nem lehet tisztán látni a nemzetközi környezet alakulását, különösen a távol-keleti, legfőképpen a kínai eseményekkel kapcsolatban. Még egy komolyabb válsághullám elindulásának a veszélye is benne van a pakliban, tekintettel a világ több pontján már kialakult hitelbuborékokra. De ugyanígy nem lehet pontosan megbecsülni a szeptemberben kezdődött három hónapos periódus beruházási aktivitását sem.
– Mennyire veszélyeztethetik a bizonytalanságok a forint árfolyamát?
– Lehet számítani kilengésekre. Akár 330 forintos euróárfolyam is kialakulhat, de az sem zárható ki, hogy a hazai fizetőeszköz valamikor benéz 300 forintos euróárszint alá.



