Törvényben rendezné a kormány az elhúzódó perek miatti jogorvoslat lehetőségét, amelynek során kárpótlásban részesülnének az érintettek. A tervezet meghatározza az eljárások lezárásához szükséges elégséges időt.
Új jogorvoslati formát vezethet be az Országgyűlés, miután a kormány nemrég benyújtotta az elhúzódó bírósági eljárások miatti vagyoni elégtételről szóló törvényjavaslatot – tájékoztatott az Országos Bírósági Hivatal (OBH). Felhívja a figyelmet, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az elmúlt évtizedekben nagy számban marasztalta el hazánkat amiatt, hogy a magyar jogrendszer nem biztosít hatékony hazai jogorvoslatot a bírósági eljárások elhúzódásának megelőzésére, illetve az ilyen eljárások által okozott kár orvoslására. Az emiatt indult perekben az EJEB 1992. november 4. és 2018. május 31. között összesen több mint 1,868 milliárd forint kártérítést megfizetésére kötelezte a magyar államot. Egy 2015-ös ítéletében pedig az EJEB arra szólította fel hazánkat, hogy hozzon létre olyan hazai jogorvoslati gyakorlatot, amely megfelelő módon rendezi a helyzetet.
A OBH közölte, hogy az elmúlt években hatályba lépő új eljárásjogi kódexek az ügyek elhúzódásának megakadályozását is célul tűzték ki. Az új polgári perrendtartás legfőbb újítása például az osztott perszerkezet bevezetése, mely hasonló rendszerszintű újításokkal együtt szolgálja a polgári per koncentrált lefolytatását is. A kormány emellett – eleget téve az EJEB kérésének – most benyújtotta a vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló törvényjavaslatát, amely szabályozza az alapjogsérelem vagyoni (pénzbeli) elégtétellel történő kompenzálását, illetve az ennek érvényesítését lehetővé tevő eljárást. A javaslat rögzíti a bírósági perek befejezéséhez szükséges időtartamot, ami a polgári peres eljárások esetében öt, míg a közigazgatási perek, illetve – két kivétellel – a büntetőeljárások esetében három év.
A tervezet szerint a vagyoni elégtétel iránti igény érvényesítésének két szakasza van: az első szakaszban a peres fél az állammal szemben érvényesíthet igényt az igazságügyi miniszter előtt zajló előzetes egyezségkötési eljárásban. A második szakaszra csak akkor kerül sor, ha az egyezségkötés elmarad, ekkor a félnek lehetősége nyílik a bíróság előtt polgári nemperes eljárás keretében érvényesíteni az igényét. A törvénytervezet szerint a vagyoni elégtétel mértékét és a kifizetendő összeg számításának részletes szabályait külön kormányrendelet szabályozza majd.
A OBH közölte, hogy az elmúlt években hatályba lépő új eljárásjogi kódexek az ügyek elhúzódásának megakadályozását is célul tűzték ki. Az új polgári perrendtartás legfőbb újítása például az osztott perszerkezet bevezetése, mely hasonló rendszerszintű újításokkal együtt szolgálja a polgári per koncentrált lefolytatását is. A kormány emellett – eleget téve az EJEB kérésének – most benyújtotta a vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló törvényjavaslatát, amely szabályozza az alapjogsérelem vagyoni (pénzbeli) elégtétellel történő kompenzálását, illetve az ennek érvényesítését lehetővé tevő eljárást. A javaslat rögzíti a bírósági perek befejezéséhez szükséges időtartamot, ami a polgári peres eljárások esetében öt, míg a közigazgatási perek, illetve – két kivétellel – a büntetőeljárások esetében három év.
A tervezet szerint a vagyoni elégtétel iránti igény érvényesítésének két szakasza van: az első szakaszban a peres fél az állammal szemben érvényesíthet igényt az igazságügyi miniszter előtt zajló előzetes egyezségkötési eljárásban. A második szakaszra csak akkor kerül sor, ha az egyezségkötés elmarad, ekkor a félnek lehetősége nyílik a bíróság előtt polgári nemperes eljárás keretében érvényesíteni az igényét. A törvénytervezet szerint a vagyoni elégtétel mértékét és a kifizetendő összeg számításának részletes szabályait külön kormányrendelet szabályozza majd.
