A parlament tavaszi ülésszakán ismét napirendre kerülhet a Jobbik és a paramilitáris szervezetek esetleges kapcsolata – értesült lapunk. A Belügyminisztérium a tavasszal adna tájékoztatást a vizsgálat állásáról.
Amíg vannak nyitott, tisztázatlan kérdések, foglalkozni kell a Jobbik és a paramilitáris szervezetek esetleges kapcsolatával, az illetékes parlamenti bizottságok újra napirendre vehetik a kérdést a tavaszi ülésszak során – fogalmazott fideszes forrásunk. Ismeretes, a bőnyi rendőrgyilkosság után vetette fel a nagyobbik kormánypárt, hogy a Belügyminisztérium részvételével mielőbb ki kellene vizsgálni a Magyarországon működő félkatonai szervezetek és „egyes szélsőséges parlamenti pártok” esetleges kapcsolatát. Miután a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) vezetője, Győrkös István gépkarabéllyal megölt egy rendőrt, érthető módon a szélesebb közvélemény figyelmét is ráirányította az amúgy már korábban vizsgálat alá vont szervezetekre.
A nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottság tavaly novemberi együttes ülését követően Pintér Sándor belügyminiszter azt mondta, az első harmadánál tart a vizsgálat, április elején ismételten számot adnak arról, hol tartanak. Az már bizonyos: az arcvonalnak volt külföldi szervezetekkel kapcsolata, a felderítésben pedig több ország titkosszolgálatának munkája is benne van. A tárcavezető már akkor utalt arra, „vannak jelei” pártkapcsolatoknak, bizonyítékok azonban ezekre még nincsenek. Kósa Lajos fideszes frakcióvezető ennek kapcsán úgy fogalmazott, a felderítés során arról keletkeztek adatok, hogy az MNA megpróbál politikai kapcsolatokat kiépíteni, azt azonban egyelőre nem tudni, ez mennyire volt sikeres. A szervezet megpróbált olyan kiképzést is szervezni, amely arra irányult, hogy az azon részt vevők „az emberölést gyakorolják”.
Azóta annyi biztosan kiderült, a Jobbik által tagadott, feltételezett kötődésnek legalábbis a látszatát erősítheti, hogy a párt józsefvárosi szervezete az MNA egykori szóvivőjével közösen hirdetett megemlékezést a „kitörés napjára”.
A nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottság tavaly novemberi együttes ülését követően Pintér Sándor belügyminiszter azt mondta, az első harmadánál tart a vizsgálat, április elején ismételten számot adnak arról, hol tartanak. Az már bizonyos: az arcvonalnak volt külföldi szervezetekkel kapcsolata, a felderítésben pedig több ország titkosszolgálatának munkája is benne van. A tárcavezető már akkor utalt arra, „vannak jelei” pártkapcsolatoknak, bizonyítékok azonban ezekre még nincsenek. Kósa Lajos fideszes frakcióvezető ennek kapcsán úgy fogalmazott, a felderítés során arról keletkeztek adatok, hogy az MNA megpróbál politikai kapcsolatokat kiépíteni, azt azonban egyelőre nem tudni, ez mennyire volt sikeres. A szervezet megpróbált olyan kiképzést is szervezni, amely arra irányult, hogy az azon részt vevők „az emberölést gyakorolják”.
Azóta annyi biztosan kiderült, a Jobbik által tagadott, feltételezett kötődésnek legalábbis a látszatát erősítheti, hogy a párt józsefvárosi szervezete az MNA egykori szóvivőjével közösen hirdetett megemlékezést a „kitörés napjára”.
