A KDNP szerint egyöntetűen kell felemelnünk a szavunkat az elesettekért és az elnyomásban élőkért.
A párt a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján, csütörtökön azt MTI-nek küldött közleményében hangsúlyozta: az emléknapon újra és újra fel kell idézi azokat a rémtetteket, amelyekből Magyarországnak olyan sok kijutott az elmúlt évszázadban is.
Azt írták: Magyarország ma valódi demokrácia, ahol biztonságban van az emberek élete, tulajdonuk és értékeik, ugyanakkor megtapasztalták már, milyen a kommunista vagy a náci diktatúrák alatt élni, éppen ezért kell egy erős, szuverén és igazságos ország fejlődéséért dolgozni.
"Továbbra is meggyőződésünk, hogy az igazi védelem az elnyomással szemben egy olyan kereszténydemokrácia lehet, amely mindennél jobban óvja az emberi méltóságot és mindent megtesz azért, hogy a közösség értékein belül az egyén minél jobban kiteljesedhessen" - írták a közleményben.
2011 óta augusztus 23-án tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapját, arra emlékezve, hogy 1939-ben ezen a napon írták alá a Molotov-Ribbentrop-paktumot.
A sztálini Szovjetunió és a náci Németország közvetlenül a második világháború kitörése előtt kötött az egész világot megdöbbentő megnemtámadási szerződést. A dokumentumot 1939. augusztus 23-án írta alá Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter. A szerződésnek titkos záradéka is volt, amely német és szovjet érdekszférákra osztotta fel Kelet-Európát. A paktum azonban csak elodázta a két diktátor összecsapását: Hitler, miután már nem fenyegette a kétfrontos harc veszélye, 1941. június 22-én elindította hadosztályait a Szovjetunió ellen.
Két bejátszás készült a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapjára
A hálózat csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az egyik film Mala Zimetbaum és Edek Galinski szerelmi történetéről szól; kettejüknek sikerül megszökniük az auschwitz-birkenaui táborból, de két hétre rá német járőrbe botlottak, és a nőt őrizetbe vették. A férfi menekülhetett volna, mégis elhagyta rejtekhelyét és a németek kezére adta magát, hogy a szerelmével lehessen.
A másik egy tizenéves magyar fiúról, Mansfeld Péterről szól, akinek az 1956-os magyar forradalomhoz kapcsolódó tragikus sorsát az édesanya szemszögéből jelenítik meg - írták.
Mansfeld Péter 1956 októberében, 15 évesen csatlakozott a Széna téri felkelőkhöz. A forradalom leverését követően először életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, majd az ítéletet halálbüntetésre változtatták és 1959. március 21-én kivégezték.
A filmek célja, hogy a szélesebb nyilvánosság számára is közérthetőbbé és közismertebbé tegye az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának jelentőségét - írta közleményében a varsói székhelyű Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata.
A bejátszások a www.enrs.eu honlapon tekinthetők meg, de bemutatják a hivatalos budapesti megemlékezésen és a közép-európai államok igazságügyi minisztereinek tallinni találkozóján is.
