Az Európai Bizottság elnöke szerint Ankara eltért a migrációs megállapodástól azzal, hogy Davutoglu kormányfő már most a vízummentességet kéri számon Európán.
A török állampolgárok vízummentességére vonatkozó ígéret betartását követelte az Európai Uniótól Ahmet Davutoglu török miniszterelnök hétfőn este Ankarában, mielőtt elutazott Strasbourgba, hogy felszólaljon az Európa Tanács parlamenti közgyűlése előtt. „Ha az EU nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, akkor ugyanezt természetesen Törökországtól sem lehet elvárni” – figyelmeztetett. „Törökország komoly tárgyalófél: pontosan azt teszi, amit megígért, és elvárja, hogy partnerei maradéktalanul ugyanezt tegyék” – tette hozzá. A Törökországgal szembeni vízumkényszer eltörlésének feltételeit nem lehet enyhíteni – reagált a felvetésre Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Hangsúlyozta, a migrációs válság megoldásában az unió Törökország segítségére szorul, Davutoglu kijelentésével azonban Ankara jelentősen eltért a megállapodástól.
Mind a két politikust kérdezték tegnap a magyar delegáció tagjai. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese kérdésében üdvözölte, hogy noha az Európai Bizottság sokáig figyelmen kívül hagyta a schengeni egyezményt, és eltűrte annak megsértését, az események hatására mégis eljutott oda, hogy – ahogy egész Európa – prioritásként kezelje a külső határok védelmét. A politikus megkérdezte Junckert, hogy mit kíván tenni a bizottság azokkal a tagállamokkal, amelyek nem tesznek eleget a kötelezettségeiknek. Gulyás Gergely lapunknak elmondta, hogy a luxemburgi politikus figyelmen kívül hagyta a kérdését, csak az előző két kérdésre reagált, amelyeket az övével egy körben kellett megválaszolnia.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője arról akarta kérdezni Davutoglut, hogy Törökország korábbi jószomszédi viszonyai jó példával szolgáltak a térségben, és azt mutatták, hogy az iszlám kompatibilis a demokráciával, a modernitással és a gazdasági fejlődéssel. A külügyi bizottság alenöke szerint ugyanakkor ezekben a célokban látható visszalépés történt, így arról kérdezte volna a kormányfőt – ha kérdése belefér az ülés időkeretébe –, hogy hogyan látja a béke és stabilitás esélyeit a térségben, és mit tehet Törökország ezen célok eléréséért.
Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke nyitotta meg tegnap a Totalitarizmus Kelet- és Közép-Európában című kiállítást, amelyet a német és a magyar delegáció meghívására rendezett az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platform. A politikus lapunknak fontos egybeesésnek nevezte, hogy az Európai Parlament a múlt héten fogadta el az adatvédelmi szabályozás reformjára vonatkozó rendelkezését, amelynek egyik lényege az, hogy a diktatúrák kutatását szabaddá kell tenni a személyiségi jogok védelmére való hivatkozás nélkül – mondta. „Ez azzal a reménnyel tölthet el bennünket, hogy ha értékbázisát képes tisztázni Európa, akkor képes lesz megküzdeni az olyan súlyos kihívásokkal is, mint a migráció” – jegyezte meg.
Mind a két politikust kérdezték tegnap a magyar delegáció tagjai. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese kérdésében üdvözölte, hogy noha az Európai Bizottság sokáig figyelmen kívül hagyta a schengeni egyezményt, és eltűrte annak megsértését, az események hatására mégis eljutott oda, hogy – ahogy egész Európa – prioritásként kezelje a külső határok védelmét. A politikus megkérdezte Junckert, hogy mit kíván tenni a bizottság azokkal a tagállamokkal, amelyek nem tesznek eleget a kötelezettségeiknek. Gulyás Gergely lapunknak elmondta, hogy a luxemburgi politikus figyelmen kívül hagyta a kérdését, csak az előző két kérdésre reagált, amelyeket az övével egy körben kellett megválaszolnia.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője arról akarta kérdezni Davutoglut, hogy Törökország korábbi jószomszédi viszonyai jó példával szolgáltak a térségben, és azt mutatták, hogy az iszlám kompatibilis a demokráciával, a modernitással és a gazdasági fejlődéssel. A külügyi bizottság alenöke szerint ugyanakkor ezekben a célokban látható visszalépés történt, így arról kérdezte volna a kormányfőt – ha kérdése belefér az ülés időkeretébe –, hogy hogyan látja a béke és stabilitás esélyeit a térségben, és mit tehet Törökország ezen célok eléréséért.
Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke nyitotta meg tegnap a Totalitarizmus Kelet- és Közép-Európában című kiállítást, amelyet a német és a magyar delegáció meghívására rendezett az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platform. A politikus lapunknak fontos egybeesésnek nevezte, hogy az Európai Parlament a múlt héten fogadta el az adatvédelmi szabályozás reformjára vonatkozó rendelkezését, amelynek egyik lényege az, hogy a diktatúrák kutatását szabaddá kell tenni a személyiségi jogok védelmére való hivatkozás nélkül – mondta. „Ez azzal a reménnyel tölthet el bennünket, hogy ha értékbázisát képes tisztázni Európa, akkor képes lesz megküzdeni az olyan súlyos kihívásokkal is, mint a migráció” – jegyezte meg.
