A következő év elejétől jár a GYED azoknak a nevelőszülőknek is, akik két év alatti gyermekeket nevelnek - közölte Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerdán Gyulán.
A szociális munka egyházi tanítása című, a Gál Ferenc Főiskola által szervezett konferencia előtt az államtitkár elmondta, hogy a magyarországi gyermekvédelmi ellátás intézményeinek 38 százalékát egyházi fenntartók üzemeltetik, ezért rendkívül fontos, hogy olyan oktatás legyen a rendszer mögött, amelyből kikerülők később egyházi intézményekben is tudnak szolgálni.
A nevelőszülői hivatást támogató kormányzati programról szólva kiemelte: azt szeretnék elérni, hogy bátran jelentkezzenek nevelőszülőnek azok, akik elhivatottságot éreznek az iránt, hogy segítsenek egy családon, gyermeken átmeneti neveléssel.
Közel négyezer állami gondozásban lévő gyermek és fiatal nevelését végzi az egyházmegye - mondta a Szeged-Csanád megyei püspök. Kiss-Rigó László, aki egyben a főiskola nagykancellára, is hozzátette: az egyház és a felsőoktatás azért működik együtt a gyermekvédelem területén, mert a gyermek- és ifjúságvédelem mindig, de most különösen fontos. Utalt arra, hogy megindult egy folyamat, ami kicsit az emberhez közelebb hozza a szolgálatot, hiszen például a "laktanya szerű" nevelőotthonokat felváltják a nevelő családok. Az egyház pedig azért vállal közszolgálati szerepet, mert kötelességének tartja, és jóval nagyobb tapasztalattal rendelkezik, mint bárki más.
A konferenciára a megyei püspökség fenntartásában működő Gál Ferenc Főiskola meghívta a hazai történelmi egyházak által fenntartott felsőoktatási intézmények képviselőt, akikkel áttekintik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokhoz kapcsolódó képzéseket.
A nappali szociális intézmények segítik a családokat
Fülöp Attila, mielőtt átadta a felújított és bővített Szivárvány Napközi Otthont, kiemelte: egy nappali szociális intézmény abban segíti a fogyatékossággal élők családját, hogy az érintett emberek közösségben tölthetik mindennapjaikat, s este hazatérnek a családjukhoz, így a hozzátartozók nincsenek arra kényszerülve, hogy bentlakásos elhelyezést keressenek számukra.
Utalt arra, hogy a parlament tavaly decemberben fogadta el az otthonápolási díjról szóló törvényt, amelynek költségvetési kerete az idei évre mintegy 15 milliárd forint.
A gyulai nappali otthon felújításának fontos üzenete van, azt mutatja, hogy a társadalom és a kormány számára a fogyatékossággal élők ugyanolyan polgárai az országnak, mint egészséges társaik - jelentette ki az államtitkár.
Görgényi Ernő (Fidesz), Gyula polgármestere azt mondta, egy közösség, így a város lakossága is felelős a tagjaiért, ez a felelős hozzáállás irányította az önkormányzatot, amikor pályázott a fogyatékossággal élők otthonának felújítására.
Kiemelte, hogy az önkormányzat nemcsak szociális, hanem oktatási és egészségügyi intézményeire is különösen nagy figyelmet fordít. Mint mondta, az elmúlt években a város ilyen célú intézményei közül gyakorlatilag mindegyik megújult vagy felújítás alatt áll. A beruházásokra az utóbbi időszakban több milliárd forintot fordított a város.
Az értelmi fogyatékosokat befogadó, négy települést - Gyula, Elek, Lőkösháza, Kétegyháza - kiszolgáló otthon felújítása a Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében, 125 millió forint támogatással valósult meg. A beruházás során két szomszédos ingatlant összeépítettek, és teljesen korszerűsítették az energetikai és fűtési rendszereket. A megújult ingatlan fűtéséről és hűtéséről hőszivattyú gondoskodik.
A megnövelt alapterületű otthonban így a korábbi 15 helyett 20 rászoruló, fogyatékossággal élő felnőtt nappali ellátásáról tudnak gondoskodni.
