Németország egykori pénzügyminisztere, valamint három volt uniós biztos az uniós források felfüggesztésével büntetné hazánkat jogállamisági aggályok miatt.
Nyílt levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez Hans Eichel volt német pénzügyminiszter, valamint Pascal Lamy, Franz Fischler és Yannis Paleokrassas korábbi uniós biztosok. Az aláírók azt követelik Jean-Claude Junckertől, hogy átmenetileg függessze fel az uniós támogatások kifizetését Magyarországnak. A nyílt levél a nemzetközi sajtóban az Euronewshoz, hazánkban pedig a 444 portálhoz is eljutott. Az aláírók szerint „az elmúlt években a magyar intézményi és jogi rendszert úgy alakították át, hogy sokkal könnyebb legyen az uniós pénzek jelentős részét bizonyos gazdasági és politikai csoportokhoz irányítani, attól függetlenül, hogy ez ártalmas-e a magyar társadalomra, vagy megfelel-e az uniós céloknak. A levélben sorra veszik azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek szerintük a kifizetések befagyasztását indokolják” – írta a 444. Hangsúlyt kapott a levélben a felsőoktatás is, az aláírók szerint „az egyetemek lényegében elvesztették a függetlenségüket, amikor a kormány által kinevezett kancellárok szigorú irányítása alá helyezték őket”, kivételt csak a Közép-európai Egyetem (CEU) képez.
„Bár korábban az EU-s támogatások politikai indokokra történő megvonása többször felmerült, ez az uniós jog értelmében jelenleg nem lehetséges” – hangsúlyozta lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. „Az uniós források felhasználására előre rögzített jogszabályi keretrendszer működik: ha egy fejlesztési projekt elszámolásával gondok adódnak, akkor azt uniós szervek vizsgálhatják és persze szankcionálhatják is. De olyan, egyébként tagállami hatáskörbe tartozó döntések alapján, mint amilyen az Alkotmánybíróság vagy az ügyészség működése, büntetésre vagy felfüggesztésre nincs lehetőség” – magyarázta. Szánthó felidézte, hogy „legutóbb az Európai Bizottság tagja, Vera Jourová vetette fel, hogy a következő költségvetési ciklusban a kifizetéseket össze kellene kapcsolni a jogállamiság homályos fogalmával, de erre még kollégája, Frans Timmermans is azt mondta, hogy jogilag lehetetlen, a gyakorlatban pedig túlságosan komplikált” – persze a hangulatról sokat elmond, hogy hozzátette: mindez nem jelenti, hogy Brüsszel ejtené az ötletet. Az EP is azon dolgozik, hogy egy olyan „jogállamiság- mechanizmust” alakítson ki, amelynek vége az EU állítólagos értékeivel nem konform országok anyagi megbüntetése, ez azonban vagy a tagállami szuverenitás súlyos sérelmét jelentené, vagy az egész uniós szerződéses rendszer átalakítását igényelné. „Utóbbi híján viszont éppen azok sértik meg a nemzeti identitások tiszteletének alapszerződésekben foglalt elvét, akik látszólag az uniós jogot kérik számon egyes államokon” – tette hozzá. „A kelet-közép-európai tagállamoknak juttatott EU-s források fő haszonélvezői éppen a nyugati, főleg német cégek” – jegyezte meg.
„Bár korábban az EU-s támogatások politikai indokokra történő megvonása többször felmerült, ez az uniós jog értelmében jelenleg nem lehetséges” – hangsúlyozta lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. „Az uniós források felhasználására előre rögzített jogszabályi keretrendszer működik: ha egy fejlesztési projekt elszámolásával gondok adódnak, akkor azt uniós szervek vizsgálhatják és persze szankcionálhatják is. De olyan, egyébként tagállami hatáskörbe tartozó döntések alapján, mint amilyen az Alkotmánybíróság vagy az ügyészség működése, büntetésre vagy felfüggesztésre nincs lehetőség” – magyarázta. Szánthó felidézte, hogy „legutóbb az Európai Bizottság tagja, Vera Jourová vetette fel, hogy a következő költségvetési ciklusban a kifizetéseket össze kellene kapcsolni a jogállamiság homályos fogalmával, de erre még kollégája, Frans Timmermans is azt mondta, hogy jogilag lehetetlen, a gyakorlatban pedig túlságosan komplikált” – persze a hangulatról sokat elmond, hogy hozzátette: mindez nem jelenti, hogy Brüsszel ejtené az ötletet. Az EP is azon dolgozik, hogy egy olyan „jogállamiság- mechanizmust” alakítson ki, amelynek vége az EU állítólagos értékeivel nem konform országok anyagi megbüntetése, ez azonban vagy a tagállami szuverenitás súlyos sérelmét jelentené, vagy az egész uniós szerződéses rendszer átalakítását igényelné. „Utóbbi híján viszont éppen azok sértik meg a nemzeti identitások tiszteletének alapszerződésekben foglalt elvét, akik látszólag az uniós jogot kérik számon egyes államokon” – tette hozzá. „A kelet-közép-európai tagállamoknak juttatott EU-s források fő haszonélvezői éppen a nyugati, főleg német cégek” – jegyezte meg.
