Tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 327 700 forint volt, 13,5 százalékkal több mint egy évvel korábban. 2017. január-decemberben a bruttó átlagkereset 297 000 forint, a nettó átlagkereset 197 500 forint volt. A múlt év tizenkét hónapjában a bruttó és a nettó keresetek átlagosan 12,9 százalékkal nőttek az előző évhez viszonyítva - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tavaly január kivételével minden hónapban kétszámjegyű növekedést mutattak a keresetek. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással - tette hozzá a KSH. Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 217 900 forint volt a múlt év végén, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 225 800 forintra becsülhető - tette hozzá a KSH.
Cseresnyés: Öt éve folyamatos a reálbérek emelkedése
Öt éve folyamatosan nő a reálbér Magyarországon, a múlt év egészében a reálbér-emelkedés elérte a 10,3 százalékot; tavaly decemberben a bruttó átlagkereset már meghaladta a 300 ezer, míg a nettó átlagbér a 200 ezer forintot - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.
Cseresnyés Péter emlékeztetett: tavaly csökkentek a munkabért terhelő adók, és ez a folyamat a szociális partnerek és a kormány megállapodásának nyomán a következő években is folytatódik. Emellett a reálbér-emelkedést számos további kormányzati intézkedés is segítette, így a foglalkoztatás- és a bérpolitikai intézkedések, valamint a gazdaság élénkítését segítő kormányzati tevékenységek.
Az államtitkár hangsúlyozta: az előrejelzések azt mutatják, hogy Magyarországon a reálbér-emelkedés a következő időszakban is folytatódik jelentős mértékben. Hozzátette: a családok így nemcsak megtakarítani tudnak, hanem fogyasztani is. Ez utóbbit alátámasztják az emelkedő kiskereskedelmi forgalomról szóló adatok.
Az NGM közleményében mindehhez hozzáfűzte: a kétszámjegyű reálbér-emelkedésnek köszönhetően tavaly átlagosan több mint egyhavi keresettel többet vittek haza a munkából élő emberek, mint a megelőző évben. A családi kedvezmény figyelembevételével 2010 óta 36 százalékkal emelkedtek az átlagos reálkeresetek, több mint kétszer akkora mértékben, mint 2002 és 2010 között, a szocialista-liberális kormányok alatt.
A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak és a közszféra béremeléseinek köszönhetően nemzetgazdasági szinten 12,9 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó bérek egyaránt 2017-ben, amelyre 2002 óta nem volt példa.
A közszférában a keresetek reálértéke - a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve - tavaly átlagosan 10,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, tehát folytatódott a közszférának a versenyszférához történő bérfelzárkózása. A versenyszférában is érdemi, 9 százalékos reálbér-növekedés volt tavaly.
A 2018. január elsejétől 8 százalékkal emelkedő minimálbér, a 12 százalékkal növekvő garantált bérminimum és a munkáltatói adók folytatódó érdemi csökkentése tovább segíti a magyar bérek régiós felzárkózását - olvasható az NGM tájékoztatásában.
A vállalkozások körében 13,1 százalékkal voltak magasabbak a decemberi keresetek az egy évvel korábbiaknál, a költségvetési szférában 13,6 százalékkal nőttek a bérek. Az év végi jutalmakat, prémiumokat a költségvetési szektorban már novemberben is fizették, mert az egyszeri járandóságok decemberben csak 5,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat és átlagosan 29 ezer 600 forintot tettek ki, míg novemberben 49,8 százalékos növekedéssel meghaladták a 36 ezer forintot. A vállalkozásoknál 340 ezer forint volt a decemberi és 309 ezer forint az egész évi átlagkereset, a költségvetésben ez 301 ezer, illetve 275 ezer forint volt.
Decemberben a foglalkoztatottak létszáma 57 ezerrel több volt az egy évvel korábbinál, a versenyszférában 66 ezerrel nőtt, a költségvetési szektorban 34 ezerrel csökkent a létszám, míg a közfoglalkoztatottak száma 47 ezerrel kevesebb volt, mint 2016 végén.
Az iparban foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 11,8 százalékkal nőtt éves összevetésben decemberre és megközelítette a 340 ezer forintot, az építőiparban 19,4 százalékos emelkedéssel 271 ezer forintra emelkedtek a bruttó keresetek. Az ingatlanügyletek szolgáltatási területén 18,1 százalékkal emelkedtek a bruttó jövedelmek és átlépték a 347 ezer forintot. Az energia szektorban az 556 ezer forintot is meghaladta a bruttó átlagkereset, viszonylag szerény 7,2 százalékos emelkedéssel. A pénzügyi, biztosítási területen 623 ezer forint volt a bruttó átlagbér 8,8 százalékos éves emelkedéssel.
A szálláshely szolgáltatás és vendéglátás területén a bruttó átlag keresetek 199 ezer forintot tettek ki, annak ellenére, hogy 14,8 százalékkal emelkedtek, míg a kereskedelemben az átlaghoz közeli, 13,4 százalékos volt a keresetek emelkedése, és elérték a 296 ezer forintot.
A költségvetési szektorban 7,7 százalékkal 391 ezer forintra emelkedett a bruttó átlagkereset a közigazgatás és védelem területén, és 9,7 százalékkal 319 ezer forintra az oktatásban. Az egészségügyben 15,3 százalékos béremelkedést regisztrált a statisztika és 321 ezer forint volt az átlagbér, a szociális ellátásban 133 ezer forint maradt az átlagnál alacsonyabb 10,3 százalékos emelkedéssel.
Az elemzők szerint mérsékeltebben, de folytatódik a reálbérek növekedése
A tavalyinál mérsékeltebb ütemben ugyan, de idén is folytatódik a reálbérek emelkedése - prognosztizálták piaci elemzők a Központi Statisztikai Hivatal keddi jelentése után az MTI-hez eljuttatott kommentárjukban.
Horváth András, a Takarékbank elemzője a szakemberhiány, illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés hatására 9 százalékot meghaladó bérnövekedést vár az idén, ami a 2,6 százalékos éves infláció mellett 6 százalékot meghaladó reálbér növekedést jelent a tavalyi 10,3 százalék után. Számításai szerint 2013-tól 2018 végéig összesen 40 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 42 százalékkal nőnek a reálbérek. Mint hozzátette, felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban továbbra is gyorsuló bérnövekedésre lehet számítani.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy a reálértelemben is gyors bérnövekedés, valamint a folyamatosan erősödő fogyasztói bizalom arra enged következtetni, hogy a belső keresletnek tavalyihoz hasonlóan idén is fontos szerepe lesz a GDP növekedésében.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint Magyarországon még sosem volt példa a tavalyi 10,3 százalékos reálbér-emelkedésre, és az idén sem sikerül azt megismételni. Átlagosan 8 százalékos nettó béremelkedéssel kalkulál és enyhén gyorsuló 2,6 százalékos inflációval, amiből 5,3 százalékos reálkereset emelkedés adódik. A tavalyi adatok hátterét elemezve egyebek közt kiemelte, hogy az állami szektorban dinamikusabban nőttek a bérek, a számos területet érintő bérrendezéseknek, valamint a nem havi rendszerességű juttatások drasztikus 32,1 százalékos emelkedésének köszönhetően.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt is elmondta, hogy a munkaerőpiacon új helyzet alakult ki az elmúlt időszakban, számos nagyvállalat ugyanis elkezdte visszatelepíteni termelését Európába és új kapacitásokat tervez létrehozni. Ahhoz, hogy valóban helyet kaphassanak ezek a cégek a régióban, rengeteg munkaerőre lenne szükségük, de egyrészt problémát okoz a népesség csökkenése, másrészt a régiós országoknak meg kell küzdeniük a nyugat-európai elszívó hatással. A hatékonyság növelése jelentheti a megoldást az automatizálás fokozásával. Továbbra is érezhető a munkaerőhiányból adódó nyomás, amely idén is felfelé hajtja majd a fizetéseket - vélekedett Németh Dávid, aki szerint összességében a fizetések 10 százalék körüli emelkedése várható ebben az évben, a felgyorsuló infláció miatt a reálbérek 7-8 százalékkal nőhetnek.
