Augusztusban a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedés üteme alig különbözött az előző havi 13,1 százalékostól, de abban június után ismét szerepet játszott a jutalmak és prémiumok, valamint más egyszeri kifizetések 31,0 százalékos növekedése, ezektől megtisztítva 12,4 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése.
A költségvetés szektorban 17,8 százalékkal emelkedtek az átlagkeresetek, az egyszeri tételek 82,0 százalékos megugrása miatt, de a rendszeres bérek is átlag felett, 14,4 százalékkal nőttek. A versenyszférában 11,5 százalékos volt a keresetek éves növekedése és a rendszeres kifizetések is 11,6 százalékkal emelkedtek.
Fidesz: Ha az ellenzéken múlna, a bérek sem nőnének
Ha az ellenzéki pártokon múlna, a bérek sem nőnének, hiszen sorra nemmel szavaztak a béremelésekre és az adócsökkentésekre - mondta Puskás Imre, a Fidesz szóvivője a KSH adataira reagálva.
A kormánypárt szóvivője úgy fogalmazott: Gyurcsány Ferenc és a szocialisták kormányzása alatt "megalázó béreket" fizettek a dolgozóknak, "agyonadóztatták" a munkavállalókat és a vállalkozásokat. Több mint duplája volt a társasági adó és a személyi jövedelemadó, eltörölték a családi adókedvezményt, és elvettek egyhavi bért a közszféra dolgozóitól - sorolta.
Jelezte, jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és a béremelések, tovább emelkedik a minimálbér és a szakmunkás minimálbér, folytatódnak a közszféra béremelései, tovább nő a kétgyermekesek adókedvezménye, és tovább csökkennek a munkát terhelő adók, így a vállalkozások is folytatni tudják a béremeléseket.
A Fidesz szóvivője szerint az ellenzék ugyanott folytatná, ahol abbahagyta, most is adóemeléseket akarnak, el akarják törölni a családi adórendszert, vissza akarják állítani az "akár 30-38 százalékos adókulcsokat", és Brüsszelre akarják bízni, hogy a magyarok mennyit adózzanak.
Az év első nyolc hónapjában a bruttó és a nettó keresetek egyaránt 12,7 százalékkal nőttek.
A KSH ezúttal is megismételte, hogy növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések volt hatással.
Cseresnyés Péter: A keresetek öt éve folyamatosan emelkednek
A keresetek emelkedése a gazdaságfejlesztő és foglalkoztatást segítő programoknak köszönhetően csaknem öt éve folyamatosan tart - mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán a KSH adataira reagálva.
Az államtitkár szerint az emelkedés annak tudható be, hogy a munkaerőpiacon jelentős igény alakult ki a jól képzett munkaerő iránt, akiket a munkaadóknak meg kell fizetniük. Hozzátette: az első nyolc hónapban a nettó bérek 2010 hasonló időszakához képest több mint 50 százalékkal emelkedtek a többi között a családi adókedvezménynek is köszönhetően. A nettó béremelkedés a kedvezmények nélkül is meghaladja a 46 százalékot.
Kiemelte, hogy az átlagos reálbér növekedés hónapok óta 10 százalék feletti, a versenyszférában a fizikai munkát végző dolgozók bére emelkedett a legjelentősebben, 14 százalékkal.
Az NGM közleménye szerint a 10,1 százalékos reálbér-emelkedés egy átlagos magyar munkavállalónál több mint egyhavi többletbér az idén.
Az elemzők szerint fennmaradhat a bérnövekedés
A következő hónapokban is fennmaradhat a bérnövekedés az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akik azzal számolnak, hogy az idén átlagosan 13 százalékkal emelkednek a bérek.
Virovácz Péter, az ING elemzője úgy fogalmazott: a béradat minimális pozitív meglepetést okozott az elemzői konszenzushoz mérve, és további mérsékelt gyorsulást mutat az előző havi adathoz képest. A béremelkedést a rendszeres bérek növekedése húzta, de a nem havi rendszerességű juttatások is kiemelkedően nőttek. Ennek oka az állami szférában megfigyelt 82 százalékos emelkedés az előző évi kifizetésekhez képest. Vélhetően utólagos bérrendezések állnak a háttérben - jegyezte meg.
Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a várakozásokkal közel megegyező, 13,2 százalékos bruttó bérnövekedés a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya, a bérmegállapodások és a költségvetési életpályák hatása.
