Az irányítás és a vezetés szétválasztását, a közigazgatási és a katonai feladatok markáns elkülönítését is tartalmazza a honvédelmi miniszter által benyújtott, a honvédség új szervezeti rendjéről szóló törvényjavaslat, amely ösztönözné az önkéntes tartalékos szolgálatvállalást is.
Benyújtotta szerdán az Országgyűlésnek Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség új szervezeti rendjének kialakításáról szóló javaslatot. A parlament honlapján olvasható indítvány indoklása szerint az új típusú kihívások szükségessé teszik az irányítás és a vezetés szétválasztását, a közigazgatási és a katonai feladatok markáns elkülönítését. Az említett elkülönítés egyik lényeges eleme lenne, hogy a honvédelmi miniszter csak irányítaná a hadsereget, annak parancsnoka pedig vezetné azt. A javaslat szerint felső szinten létrejönne a Magyar Honvédség Parancsnoksága, és a tárca nem lenne a honvédség része, tisztán központi államigazgatási szervként működne.
A javaslat tartalmazza többek között a hivatásos állományba kerülés szabályainak rugalmasabbá tételét is, és új kategóriaként jelenne meg a honvédelmi alkalmazott. A kiképzett tartalékos állományt kibővítenék a katonai tanintézetben hallgatói, honvéd tisztjelölti vagy altisztjelölti szolgálatot teljesítőkkel. Ezen felül az önkéntes tartalékos szolgálatvállalást a honvédelmi szolgálati díj kiterjesztésével és esetleges pótlékkal kívánják ösztönözni.
Az indoklás szerint figyelembe kell venni a hazánkra jellemző, a születésszám csökkenéséből adódó népességfogyást. Emiatt tíz évvel, ötven évre növelnék a behívhatósági korhatárt, így durván nyolcszázötven ezer emberrel bővülne a keret. Az indítvány rögzíti azt is, hogy a honvédelmi bírság jogintézményével kívánják a jogkövető magatartásra sarkallni a honvédelmi adatkezelésben érintetteket.
A honvédelmi bírság kiszabására például a törvényjavaslatban nevesített honvédelmi feladatok végrehajtásának elmulasztásával, késedelmes teljesítésével összefüggésben a fővárosi és a megyei kormányhivatal lenne jogosult. Az indítvány mindezek mellett bevezetné az úgynevezett honvédelmi veszélyhelyzet fogalmát is. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a most benyújtott törvényjavaslatot, az jövő év január elsejével lépne hatályba.
A javaslat tartalmazza többek között a hivatásos állományba kerülés szabályainak rugalmasabbá tételét is, és új kategóriaként jelenne meg a honvédelmi alkalmazott. A kiképzett tartalékos állományt kibővítenék a katonai tanintézetben hallgatói, honvéd tisztjelölti vagy altisztjelölti szolgálatot teljesítőkkel. Ezen felül az önkéntes tartalékos szolgálatvállalást a honvédelmi szolgálati díj kiterjesztésével és esetleges pótlékkal kívánják ösztönözni.
Az indoklás szerint figyelembe kell venni a hazánkra jellemző, a születésszám csökkenéséből adódó népességfogyást. Emiatt tíz évvel, ötven évre növelnék a behívhatósági korhatárt, így durván nyolcszázötven ezer emberrel bővülne a keret. Az indítvány rögzíti azt is, hogy a honvédelmi bírság jogintézményével kívánják a jogkövető magatartásra sarkallni a honvédelmi adatkezelésben érintetteket.
A honvédelmi bírság kiszabására például a törvényjavaslatban nevesített honvédelmi feladatok végrehajtásának elmulasztásával, késedelmes teljesítésével összefüggésben a fővárosi és a megyei kormányhivatal lenne jogosult. Az indítvány mindezek mellett bevezetné az úgynevezett honvédelmi veszélyhelyzet fogalmát is. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a most benyújtott törvényjavaslatot, az jövő év január elsejével lépne hatályba.
