Az elmúlt években az állampapír-kereslet növekedése és ezáltal az államadósság belső finanszírozási arányának növekedése csökkentette az ország külső sérülékenységét, devizakitettségét, így biztosabbá vált az államháztartás finanszírozhatósága, a pénzügyi rendszer stabilitása.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikája 2012 és 2016 között kedvező hatással volt az államadósság finanszírozási költségeinek csökkenésére, azon keresztül a költségvetési egyenlegre és az államadósság alakulására – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tegnap ismertetett elemzéséből. Az ÁSZ 2013 februárjában adta ki A monetáris politika költségvetési kockázatai, különös tekintettel az adósságszabályra című tanulmányát, amely a központi költségvetés jegybanknak történő fizetési kötelezettsége és az államadósság alakulása közötti összefüggéseket mutatta be a 2007 és 2011 közötti időszakban. A jegybank működését szabályozó törvény a központi költségvetés számára térítési, fizetési kötelezettséget ír elő, amennyiben a jegybanki veszteségre annak eredménytartaléka nem nyújt fedezetet, továbbá ha a saját tőkerészét képező kiegyenlítési tartalék negatív egyenlege miatt az szükségessé válik.
A számvevőszék aktuális elemzése rámutat arra, hogy a jegybanki intézkedések eredményeképpen a 2012 és 2016 közötti években a monetáris politika költségvetési kockázatai jelentősen csökkentek, a központi költségvetésnek nem keletkezett térítési kötelezettsége – tekintettel arra, hogy a 2013-2016-os években a jegybank nyereséget realizált, a 2012. évi veszteségének összege pedig nem haladta meg az eredménytartalék összegét. Az MNB irányadó eszközei – jegybanki kötvény, jegybanki betét – megváltoztatásával, az új, nem konvencionális eszközök – például az önfinanszírozási program, a lakossági devizahitelek forintosítása – bevezetésével hozzájárult az állampapír-kereslet és ezáltal az államadósság belső finanszírozási arányának növekedéséhez. Ez nagymértékben csökkentette az ország külső sérülékenységét, devizakitettségét, biztosabbá vált az államháztartás finanszírozhatósága, a pénzügyi rendszer stabilitása. Az államadósság devizaaránya a 2012-es több mint negyvenszázalékos mértékről 2016-ra huszonöt százalék alá esett. Ezenkívül a jegybanki alapkamat csökkentése az állampapírokat terhelő kamatokat és ezen keresztül az adósságfinanszírozási költségeket is csökkentette. A 2013-ban kifizetettekhez képest 2016-ban – a Nemzeti Bank számításai szerint – körülbelül 250 milliárd forint megtakarítás jelentkezett a kamatkiadásokban. Mindezekből az ÁSZ arra következtet, hogy kedvezően alakult a költségcsökkentés.
A számvevőszék aktuális elemzése rámutat arra, hogy a jegybanki intézkedések eredményeképpen a 2012 és 2016 közötti években a monetáris politika költségvetési kockázatai jelentősen csökkentek, a központi költségvetésnek nem keletkezett térítési kötelezettsége – tekintettel arra, hogy a 2013-2016-os években a jegybank nyereséget realizált, a 2012. évi veszteségének összege pedig nem haladta meg az eredménytartalék összegét. Az MNB irányadó eszközei – jegybanki kötvény, jegybanki betét – megváltoztatásával, az új, nem konvencionális eszközök – például az önfinanszírozási program, a lakossági devizahitelek forintosítása – bevezetésével hozzájárult az állampapír-kereslet és ezáltal az államadósság belső finanszírozási arányának növekedéséhez. Ez nagymértékben csökkentette az ország külső sérülékenységét, devizakitettségét, biztosabbá vált az államháztartás finanszírozhatósága, a pénzügyi rendszer stabilitása. Az államadósság devizaaránya a 2012-es több mint negyvenszázalékos mértékről 2016-ra huszonöt százalék alá esett. Ezenkívül a jegybanki alapkamat csökkentése az állampapírokat terhelő kamatokat és ezen keresztül az adósságfinanszírozási költségeket is csökkentette. A 2013-ban kifizetettekhez képest 2016-ban – a Nemzeti Bank számításai szerint – körülbelül 250 milliárd forint megtakarítás jelentkezett a kamatkiadásokban. Mindezekből az ÁSZ arra következtet, hogy kedvezően alakult a költségcsökkentés.
