A gazdálkodási környezet javulására számít az agrárcégek vezetőinek többsége – derül ki a Takarék Csoport felméréséből. A válaszadók 83 százaléka tervez beruházást egy éven belül.
Óvatosan optimisták a mezőgazdasági vállalkozások vezetői a gazdálkodási környezet alakulását illetően – ezt mutatja a Takarék Agrárhangulati Index. A Takarék Csoport felmérésének 12,89 pontos értéke jelentős javulást mutat az előző mérés 9,54 pontos értékéhez képest. Az agrárüzemek döntéshozói közül mintegy 13 százalékkal vannak többen azok, akik inkább javulást várnak működési környezetükben, mint azok, akik romlást.
Ami a jövedelmezőséget illeti, a válaszadók 51 százaléka számít e téren változatlanságra, míg 33 százalékuk javulást, 16 százalékuk pedig romlást valószínűsít a következő tizenkét hónapban – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Fórián Zoltán, a Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője.
Az agrárvállalkozásokat erőteljes fejlesztési szándék jellemzi: a válaszadók mintegy 83 százaléka tervez beruházást az eljövendő egy évben. A felmérésben részt vevők több mint fele, 56 százaléka technikai fejlesztést, 45 százaléka az üzemméret növelését, 24 százaléka pedig a termelés technológiai színvonalának fejlesztését tervezi a következő egy évben. Összességében a válaszadók 76 százaléka gondolkodik fejlesztésben. Csökken a különbség, de az állattartók beruházási kedve továbbra is magasabb, mint a növénytermesztőké, ami részben a pályázatok motiváló hatására utal.
A tervezett beruházások jelentős hányada támogatási forrás igénybevételére épül, és hitelfelvételi szándék is párosul hozzá. A beruházásban gondolkodó agrárvállalkozások 55 százaléka tervez önerőt, 31 százaléka támogatást, 48 százaléka pedig hitelt igénybe venni.
A támogatás igénylését tervezők aránya még nagyobb az összes megkérdezett körében, ugyanis a válaszadók 58 százaléka venne igénybe pályázati úton agrártámogatást a következő egy évben, míg 39 százalékuk vissza nem térítendő támogatás igénybevételét tervezi. A válaszadók 37 százaléka venne fel hitelt gazdasága számára a következő egy évben.
A beruházást tervezők zöme új alkalmazottak felvételével is számol, de a foglalkoztatottak megtartására és/vagy létszámbővítésre számítók aránya a teljes mintát tekintve is jelentős. Míg korábban Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon volt a legerősebb a beruházási és a foglalkoztatás-bővítési kedv, addig most Észak-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon. A két alföldi régióban pedig a leggyengébb. A legnagyobb arányban Észak-Magyarország gazdálkodói számítanak támogatásokra.
Az elérhető támogatások, a vidékfejlesztési pályázatok hatalmas kínálata korábban nem látott kedvező hitelfelvételi lehetőségekkel párosul – mondta Fórián Zoltán. Hozzáfűzte: a kimagasló beruházási szándék azt jelzi, hogy az agrárvállalkozások tisztában vannak azzal a talán vissza nem térő lehetőséggel, amit a kedvező beruházási feltételek jelenleg kínálnak számukra, valamint a piaci körülmények fejlesztési kényszerével is. A fejlesztéseket az alacsony felvásárlási árakon keresztül érzékelhető piaci nyomás is motiválja, így a következő évben várhatóan kiemelkedő mértékű források áramlanak a mezőgazdaságba és az élelmiszer-gazdaságba.
Ami a jövedelmezőséget illeti, a válaszadók 51 százaléka számít e téren változatlanságra, míg 33 százalékuk javulást, 16 százalékuk pedig romlást valószínűsít a következő tizenkét hónapban – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Fórián Zoltán, a Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője.
Az agrárvállalkozásokat erőteljes fejlesztési szándék jellemzi: a válaszadók mintegy 83 százaléka tervez beruházást az eljövendő egy évben. A felmérésben részt vevők több mint fele, 56 százaléka technikai fejlesztést, 45 százaléka az üzemméret növelését, 24 százaléka pedig a termelés technológiai színvonalának fejlesztését tervezi a következő egy évben. Összességében a válaszadók 76 százaléka gondolkodik fejlesztésben. Csökken a különbség, de az állattartók beruházási kedve továbbra is magasabb, mint a növénytermesztőké, ami részben a pályázatok motiváló hatására utal.
A tervezett beruházások jelentős hányada támogatási forrás igénybevételére épül, és hitelfelvételi szándék is párosul hozzá. A beruházásban gondolkodó agrárvállalkozások 55 százaléka tervez önerőt, 31 százaléka támogatást, 48 százaléka pedig hitelt igénybe venni.
A támogatás igénylését tervezők aránya még nagyobb az összes megkérdezett körében, ugyanis a válaszadók 58 százaléka venne igénybe pályázati úton agrártámogatást a következő egy évben, míg 39 százalékuk vissza nem térítendő támogatás igénybevételét tervezi. A válaszadók 37 százaléka venne fel hitelt gazdasága számára a következő egy évben.
A beruházást tervezők zöme új alkalmazottak felvételével is számol, de a foglalkoztatottak megtartására és/vagy létszámbővítésre számítók aránya a teljes mintát tekintve is jelentős. Míg korábban Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon volt a legerősebb a beruházási és a foglalkoztatás-bővítési kedv, addig most Észak-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon. A két alföldi régióban pedig a leggyengébb. A legnagyobb arányban Észak-Magyarország gazdálkodói számítanak támogatásokra.
Az elérhető támogatások, a vidékfejlesztési pályázatok hatalmas kínálata korábban nem látott kedvező hitelfelvételi lehetőségekkel párosul – mondta Fórián Zoltán. Hozzáfűzte: a kimagasló beruházási szándék azt jelzi, hogy az agrárvállalkozások tisztában vannak azzal a talán vissza nem térő lehetőséggel, amit a kedvező beruházási feltételek jelenleg kínálnak számukra, valamint a piaci körülmények fejlesztési kényszerével is. A fejlesztéseket az alacsony felvásárlási árakon keresztül érzékelhető piaci nyomás is motiválja, így a következő évben várhatóan kiemelkedő mértékű források áramlanak a mezőgazdaságba és az élelmiszer-gazdaságba.
