Az Eurostat összeállítása szerint tavaly ismét Magyarország foglalkoztatási rátája javult legjobban, a 20–64 éves korúak között 2,2 százalékot. Ezen a téren immár második éve vezetjük az uniós tagállamok rangsorát – nyilatkozta lapunknak Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri tanácsadója.
Szalai Piroska (Fotó: Hegedüs Róbert)
– Mit mutat az uniós statisztika a hazai munkaerő-piaci folyamatokról?
- Röviden azt, hogy 2015-ben az európai közösségben nálunk javult legjobban a foglalkoztatás…
- Mégsem lett nagy visszhangja!
- Kétségtelen, hogy a munkaerő-piaci elemzésdömpingben a kelleténél kevésbé kapott hangsúlyt, hogy az Eurostat nyilvánosságra hozta a tagállamok múlt évi adatait, amelyek szerint ismét Magyarország foglalkoztatási rátája javult legjobban, a 20–64 éves korúak között 2,2 százalékot. Immár második éve vezetjük a tagállamok rangsorát.
- Kérnénk egy kis európai összevetést is!
- Az unióban mind a férfiak, mind a nők átlaga 0,8 százalékkal nőtt a foglakoztatás terén. Magyarország a nők és a férfiak között egyformán kimagaslóan jól szerepelt 2015-ben is, ugyan most sokkal szorosabb volt a verseny a dobogós országok közt, mint a megelőző évben. A magyar nők 1,9 százalékos javulással nagyon szoros élmezőnyben a harmadik helyen végeztek Észtország és Lettország után. A férfiak pedig a 2,6 százalékos legnagyobb javulást elérő Spanyolország mögött 2,3 százalékkal a megosztott második-harmadik helyet érték el Bulgáriával.
- Milyen most a kontinens foglalkoztatási mutatója?
- Az unió tagállamainak átlagos foglalkoztatási rátája 2015-ben 70,1 százalékra emelkedett, de ezzel még mindig nem érte el a 2008-as szintet, mert földrészünkön a férfiak foglalkoztatása még mindig alacsonyabb, mint a válság előtti időkben. Az erre az évtizedre megfogalmazott EU2020 stratégia félidős eredményei is elemezhetők már. Köztudott, hogy az unió 2010 februárjában célul tűzte ki, hogy a 20–64 évesek foglalkoztatási rátája 2020-ra érje el a 75 százalékot. Ez a cél uniós szinten 6,4 százalékos bővülést jelentett, mert akkor az uniós foglalkoztatási ráta 68,6 százalékon állt. Amiből félidőre 1,5 százalékot sikerült csupán megvalósítani.
- Komoly lemaradásnak tűnik.
- Az időarányoshoz viszonyítva tényleg az, hiszen még 4,9 százalékot kellene bővülni a következő öt évben. Már most látható, nagyon kis esély van a megcélzott 75 százalékos szint eléréséhez, miután a 2008 előtti időszakban is - amely az unió eddigi legnagyobb fellendülésének időszaka volt - csupán háromszázalékos bővülést értek el a tagállamok.
- Mi áll a háttérben?
- A rossz időarányos érték oka, hogy tíz olyan EU-s állam is van – Finnország, Belgium, Spanyolország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Szlovénia, Horvátország, Ciprus és Görögország –, amelynek 2015-ös rátaértéke kisebb, mint a 2010-es volt, tehát ahelyett, hogy növekedett volna, inkább csökkent a foglalkoztatás az elmúlt években
- Mi, magyarok hol tartunk?
- Három ország tudott kilenc százalékot elérő mértékben javulni: Észtország 9,7, Litvánia 9,1 és Magyarország 9 százalékkal vezeti a tagállamok rangsorát.
- Visszatérve az EU2020-ra: ez csupán álom marad?
- Szó sincs erről, miután az uniós cél mellett a tagállamok is vállalásokat tettek az évtized elején. Négy ország a múlt évben már elérte a 2020-ra kitűzött célértékét: a dobogós javulást megvalósító Észtország és Litvánia s mellettük a nagyon alacsony vállalásokat tevő Németország és Svédország is. Utóbbiak két, illetve 1,9 százalékos növekedést céloztak meg. Túl ezeken még három olyan ország van, amely nagyon megközelítette a vállalását: Csehország, Írország és Lettország.
- Nekünk volt speciális fel-ajánlásunk?
- Magyarország kimagaslóan magas foglalkoztatásjavulása az időarányosnál jobb teljesítményt jelent ugyan, s mivel mi 15,1 százalékos növekedést céloztunk meg, még nem jelenti a célunk elérését. Hangsúlyozni kell, hogy hazánk Gyurcsány–Bajnai kormányok alatt tett vállalása volt a legambiciózusabb a tagállamok közül. Számos kritikát kaptunk azóta is, hogy miért tettünk teljesíthetetlen vállalást. Látható, hogy a 15,1-es növekedési célunkból kilenc százalékot megvalósítottunk, s hat százalékot kell fél évtized alatt növekednünk. Biztató, hogy az első negyedév 2,6 százalékos növekedéssel indult.
- Minek tulajdonítható a bővülés?
- Emlékeztetnék Varga Mihály miniszter értékelésére: a versenyszféra bővülésének, a munkát terhelő adók csökkentésének, a Munkahelyvédelmi Akciótervnek és a 2013-as növekedési fordulatnak köszönhetően folyamatosan emelkedik a foglalkoztatottság Magyarországon, ez összhangban van a kormány célkitűzéseivel.
