A sejtkutatás területén elért eredményeiért Oszumi Josinori japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a Karolinska Intézetben Stockholmban.
Az illetékes bizottság indoklása szerint a tokiói műszaki egyetem molekuláris sejtbiológusa az autofágia, vagyis a sejtekben zajló, leegyszerűsítve "önevésként" emlegetett folyamat kutatása révén érdemelte ki az elismerést. Sokan gondolják, hogy az autofágia pusztán azt jelenti, hogy ha a sejt elkezd éhezni, mindenáron táplálékhoz akar jutni, ezért lebontja önmagát. Ez azonban túlzott egyszerűsítés, az autofágia lényege sokkal inkább a felépülés és a lebomlás dinamikus egyensúlya. Az erről szóló elmélet az 1960-as években látott napvilágot, a jelenséget azonban nehéz volt tanulmányozni, így egészen addig csak keveset tudtak róla, amíg az 1990-es évek elején Oszumi Josinori áttörést nem ért el úttörő kísérleteivel, amelyekkel azonosította az autofágiában alapvető fontosságú géneket. Először élesztőgombákat, majd a későbbiekben emberi sejteket tanulmányozva sikerült megvilágítania az autofágia kifinomult gépezetének alapjait.
Eredményei paradigmaváltáshoz vezettek a sejten belüli újrahasznosítás, valamint az autofágia sok fiziológiai folyamatban - többek közt az éhezéshez való alkalmazkodásban vagy a fertőzésekre adott reagálásban - játszott szerepének megértésében - olvasható az indoklásban.
Az élő sejt folyamatosan egyfajta ciklikus jellegű változássoron megy keresztül ahhoz, hogy hosszú időn át fennmaradhasson, módosulni, alkalmazkodni tudjon, dinamikus legyen, egyensúlyban legyen, de azért bizonyos mértékig teret adjon a környezeti tényezők megváltozásához való alkalmazkodáshoz. A sejt tehát folyamatosan megújítja magát.
A DNS, a fehérjék, a membránkomponensek folyamatosan károsodnak, a sejtben mindig jelen vannak ezek a típusú károsodások. A megújuláshoz az kell, hogy a sejt mindig újabb és újabb fehérjéket fejezzen ki, lecserélje a régieket.
Azokat a struktúráit, amelyek elöregedtek, elhasználódtak vagy valamilyen szempontból feleslegessé váltak, a sejt folyamatosan eltünteti úgy, hogy a lizoszómába irányítja őket. A lizoszóma membránnal körülhatárolt mini sejtszervecske, amelyben hatékony bontóenzimek vannak. Az odakerülő "szemét" ledarálódik a sejtet felépítő alapegységekre, amelyeket aztán a sejt képes újrahasznosítani. Az autofágia gépezete arra specializálódott, hogy megkülönböztesse, mi a szemét és mi nem az, a szemetet pedig eljuttassa a lizoszómába, hogy megemésztődjön, a nem szemetet pedig békén hagyja.
Az autofágia rendkívül fontos: a már differenciálódott sejtek általa maradhatnak fenn viszonylag sokáig. Ha az autofág rendszer jól működik, hónapokig vagy évekig fenntart egy sejtet - az idegsejtek akár évtizedekig is elélhetnek -, és ezzel nagyon sokat tesz azért, hogy működőképes legyen a szervezet.
Az autofágia finomműködésének megértését rengetegen vizsgálják olyan területeken is, mint az öregedéskutatás és vagy épp az Alzheimer-kór és a rák. Ha az ember nem hagyja se leülni, se túlműködni autofág rendszerét, akkor hozzájárul ahhoz, hogy sejtjei tovább éljenek. Az autofágiát az életmóddal legegyszerűbb szabályozni. Szerény és a fizikai aktivitáshoz mért tápanyagbevitel, valamint a rendszeres testmozgás bizonyítottan aktiválja az autofágiát.
Josinori Oszumi 1945. február 9-én született Fukuokában. 1974-ben a Tokiói Egyetemen szerzett Phd-fokozatot, majd három évet töltött a New York-i Rockefeller Egyetemen. Visszatért a Tokiói Egyetemre, ahol 1988-ban megalakította saját kutatócsoportját. 2009 óta a tokiói műszaki egyetem (Tokyo Institute of Technology) professzora.
A 71 éves kitüntetett, aki a hatodik japán születésű orvosi Nobel-díjas és a 23. japán Nobel-díjas, 8 millió svéd koronával (257 millió forintos összeggel) gazdagodik, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
Oszumi nehezen találta a szavakat
Hiába emlegették évek óta esélyesként, csak nehezen találta a szavakat Oszumi Josinori, az orvosi Nobel-díj idei kitüntetettje, aki a hétfői bejelentés hallatán először csak annyit tudott mondani: "ah".
Thomas Perlmann, a stockholmi Karolinska Intézet Nobel-bizottságának titkára szerint a japán tudós egyáltalán nem számított a díjra. "Azt hiszem, nagyon örült, öröm volt beszélni vele" - mondta el a telefonhívásról.
"Rendkívül megtisztelő" - válaszolta Oszumi Josinori a Kyodo japán hírügynökség megkeresésére később. "Olyan öröm ez egy tudós számára, amelyet semmi sem múlhat felül" - mondta az NHK japán televíziónak. Arra a kérdésre, hogy miért a fehérjék lebomlását és nem az összetételét választotta kutatási területéül, azt válaszolta: "valami olyat akartam csinálni, amit mások még nem".
Japán kormányfő: Oszumi reményt adott súlyosan beteg emberek számára
Az orvosi Nobel-díj idei kitüntetettje, Oszumi Josinori munkássága súlyos betegségekben, például rákban vagy Parkinson-kórban szenvedő emberek számára adott reményt a szigetország kormányfője szerint. Abe Sindzó a tudósnak gratulálva azt mondta, japánként nagyon büszke a kutató eredményeire. Abe Sindzó emlékeztetett arra, hogy az idei sorozatban a harmadik év, amelyben japán tudóst ismernek el Nobel-díjjal. Hozzátette, nagyon örül, hogy a szigetország vezető helyet tölt be az innovációban, beleértve a biológiát és az orvostudományt, és ezzel a világ javát szolgálja. A miniszterelnök azt is mondta, biztos abban, hogy Oszumi Josinori eredményei inspirációt jelentenek majd a feltörekvő kutatóknak.
