A 2010-es kormányváltáshoz mérten 735 ezerrel több ember dolgozik hazánkban, a foglalkozási ráta pedig a rendszerváltozás óta nem volt ilyen magas.
Idén a június–augusztusi időszakban az előző év azonos időszakához képest 58 ezer fős növekedéssel 4 millió 444 ezerre emelkedett a foglalkoztatottak száma – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) június–augusztusi időszakot vizsgáló adataiból. A pozitív folyamatokban szerepet játszottak a munkahelyvédelmi akció 25 év alatti fiatalok elhelyezkedésének támogatását szolgáló intézkedései is. A hivatal elemzői szerint újabb lendületet adhat a munkaerőpiacnak a hatéves bérmegállapodás és adócsökkentési program, tovább ösztönözve a munkavállalási hajlandóságot és csökkentve a magyar munkaerő elvándorlását.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a távirati iroda beszámolója szerint kiemelte, hogy a versenyszféra százezer dolgozóval bővült, a közfoglalkoztatottak száma pedig jelentős mértékben csökkent, körülbelül negyvenezerrel az előző évhez képest. Ürmössy Gergely, az ERSTE vezető makrogazdasági elemzője szerint az év további részében is négy százalék felett ingadozhat a munkanélküliek aránya, jövőre pedig folytatódhat a munkanélküliségi ráta lassú ütemű csökkenése. Az elemző az év egészére 4,2 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát prognosztizál, jövőre pedig négy százalékra, vagy kismértékben ez alá csökkenhet a mutató.
Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a foglalkoztatás bővülésének eddigiekhez mért lassulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon és kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén. Így hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztése és a leszakadó rétegek bevonása, ha a magyar gazdaság fel kíván zárkózni a fejlett európai gazdaságok foglalkoztatási szintjéhez.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a távirati iroda beszámolója szerint kiemelte, hogy a versenyszféra százezer dolgozóval bővült, a közfoglalkoztatottak száma pedig jelentős mértékben csökkent, körülbelül negyvenezerrel az előző évhez képest. Ürmössy Gergely, az ERSTE vezető makrogazdasági elemzője szerint az év további részében is négy százalék felett ingadozhat a munkanélküliek aránya, jövőre pedig folytatódhat a munkanélküliségi ráta lassú ütemű csökkenése. Az elemző az év egészére 4,2 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát prognosztizál, jövőre pedig négy százalékra, vagy kismértékben ez alá csökkenhet a mutató.
Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a foglalkoztatás bővülésének eddigiekhez mért lassulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon és kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén. Így hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztése és a leszakadó rétegek bevonása, ha a magyar gazdaság fel kíván zárkózni a fejlett európai gazdaságok foglalkoztatási szintjéhez.
