Kilencvenöt éve született Nemes Nagy Ágnes. A költő pályájáról hétfő este a New York Kávéház Művész Páholyában beszélgetett Juhász Anna, Schein Gábor és Tóth Krisztina. Az esten az Összegyűjtött versek csaknem száz kiadatlan verse állt a középpontban, amelyek révén az életmű megkettőződött: az eddig ismeretlen művekben objektív költészetének ellenpontjaként a legszubjektívebb tapasztalatairól, érzéseiről beszélt a költő.
Először Nemes Nagy Ágnes költői indulásáról kérdezte a meghívottakat Juhász Anna, az esemény háziasszonya azon az esten, amelyet a New York Kávéházban tartottak a költő születésének kilencvenötödik évfordulója kapcsán.
Nemes Nagy költői pályájának kezdeti szakaszát a kritika az objektív, intellektuális líra terminussal illette – ez abban az időben negatív kritikának számított. Schein Gábor költő, irodalomtörténész elmondta, Nemes Nagy Ágnes szinte egyedüli nőként a magyar irodalmi élet központi szereplője, irodalomszervezője volt. A saját kortársak lírájával élt együtt, időben oda-vissza hatottak rá költőtársai – például Babits Mihály, Székely Magda vagy Tandori Dezső. Költészete már túl volt a férfi-női szerepmintákon. Verseit férfias líraként aposztrofálták.
Nemes Nagy Ágnest férfias, macsó irodalmi közeg vette körül, amelyben nem volt helye a nőnek és a nőiesség semmiféle létformájának – a magas sarkú cipőt is mellőzni kellett, ha jó költővé akart válni. Pályáját a kemény önfegyelem és a pontos tervezés kísérte végig. Éles határvonalat húzott kétfajta költészete közé. A személyes tartalomból mindig visszavett, ha az befolyt a verstartalomba. Amikor a babitsi hagyományt választotta, a háború káoszával való szembefordulást választotta. A háború maga a bomlás, a téboly, az elme őrjöngése. Nemes Nagyra azonban legalább annyira hatott Kosztolányi költészete, mint Babitsé. Tulajdonképpen a tudatos ént választotta el az ösztön éntől, amikor Babits mellett tette le a voksát – mondta Tóth Krisztina író, költő.
Nemes Nagy Ágnesen kívül nincs a világirodalom költészetében még egy olyan költő, akinek a nyilvános és a nem nyilvános életműve ugyanakkora terjedelmű lenne. Épp emiatt egészen más módon lehet megérteni, hogy miféle ambivalens arculata van Nemes Nagy Ágnes lírájának – mondta Schein Gábor. Az eddig publikálatlan életmű személyesebb hangvételű, a belső személyiség van a fókuszban a már megjelent versek fegyelmezett távolságtartásával szemben. A közel száz kiadatlan vers egyik lehetséges olvasata, hogy ez is egy létrehozott líra, amely nem a már meglévővel áll szemben, hanem a mellett jelenik meg, mintegy kiegészítve azt – világított rá az irodalomtörténész. A kétféle, ellentmondásos beszédmód pedig nem törli a másikat. Az esten Kútvölgyi Erzsébet színművész több verset is felolvasott a verseskötetből, amelyek még inkább megerősítették, hogy Nemes Nagy Ágnes szenvedélyes tudatossággal formálta egységessé lírai életművét. Költői végakaratának az 1986-ban megjelent A Föld emlékei című gyűjteményes kiadás tekinthető.
Ez a kötet a személyességtől, életrajztól radikálisan elzárkózó, ugyanakkor fegyelmezett, tárgyias líra nagyszabású műve. Halála után több kéziratos füzete is előkerült, amelyek azt mutatják, hogy szinte az egész pályája során volt egy másik, személyes, belső beszédmódja, amely objektív költészetének ellenpontjaként a legszubjektívebb tapasztalatairól, érzéseiről beszélt. Költői életműve ezzel megkettőződött. Az életmű két része, annak ellenére, hogy ellentétes beszédmódot, nyelvezetet és versfelfogást tükröz, mégis ugyanazon az eltéveszthetetlen hangon szól.
A Jelenkor kiadónál megjelent, Összegyűjtött versek című kötet eredeti formában közli a Föld emlékei teljes anyagát, valamint a költő életében megjelent, de ebbe a kötetbe fel nem vett verseket. A kötet tartalmazza továbbá a jelenleg ismert kéziratos vershagyaték teljes anyagát. Ez a kiadás közel száz korábban publikálatlan verssel bővült. Ráadásul Nemes Nagy Ágnes életében megjelent és hagyatékából előkerült gyerekversei is helyet kaptak benne.
