Új szabályok lépnek hatályba a borszőlő felvásárlásában. Az intézkedésekkel hosszú távra szeretnének irányt szabni a termelésszervezésnek.
Az agrárkormányzat célja, hogy minden ágazatban, így a szőlő és a bor esetében is segítse a termelők és a feldolgozók közötti összhang megteremtését, illetve fenntartását, rendezze a vertikális viszonyrendszert – mondta tegnap a Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára. Gál Péter kiemelte: a szőlő-bor ágazatban is ennek jegyében dolgozta ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) azokat az új szabályokat a borszőlő felvásárlására, amelyeket már az idei szüretben alkalmazni kell. A HNT által kidolgozott intézkedéscsomag figyelembe vette mind a termelők, mind a feldolgozók igényeit, törekedve a konszenzusra, és rugalmasságot tanúsított a szaktárca is. Ez jó példa a szakmaközi szervezetek és az állam együttműködésére.
Brazsil Dávid, a HNT főtitkára felhívta a figyelmet: a szakmai önkormányzat olyan piacszervezési intézkedést fogadott el, amellyel hosszú távon mindenki jól jár, ráadásul a hegybírók segítségével végrehajtható és ellenőrizhető. Gál Péter mindehhez hozzátette: a szőlő-bor ágazatnak jól működő szakmaközi szervezete van, így a piac szervezése nem kizárólag jogszabályi úton rendezhető. Egyes területeken a piacszervezésben is lehetőség van arra, hogy a szakmai önkormányzat tagjaira nézve kötelező intézkedéseket fogadjon el – tudósított a távirati iroda.
A mostani intézkedésekkel hosszú távra szeretne a HNT új irányt szabni a termelésszervezésnek – mondta Légli Ottó, a HNT elnöke. Brazsil Dávid jelezte: az új piacszervezési intézkedés legfontosabb célja a rendezett piaci viszonyok kialakítása az ágazatban. Ez azt jelenti, hogy azoknak a szőlőtermelőknek, borászatoknak és felvásárlóknak, akik tíz tonna feletti mennyiségben állítanak elő vagy vásárolnak fel borszőlőt, a szakmaközi intézkedés szerint háromféle módon határozhatják meg az árat: szerződésben, nyilvános árajánlatban vagy képlet alapján.
Jelezte: azoknak, akik már szerződéssel rendelkeznek, nem kell új szerződést kötniük. Az újonnan szerződő szőlőtermelők az előző három évben eladott szőlő éves mennyiségi átlagának a felére kötelesek szerződést kötni, a felvásárlók pedig az előző három évben vásárolt szőlő éves mennyiségi átlagának felére.
Brazsil Dávid, a HNT főtitkára felhívta a figyelmet: a szakmai önkormányzat olyan piacszervezési intézkedést fogadott el, amellyel hosszú távon mindenki jól jár, ráadásul a hegybírók segítségével végrehajtható és ellenőrizhető. Gál Péter mindehhez hozzátette: a szőlő-bor ágazatnak jól működő szakmaközi szervezete van, így a piac szervezése nem kizárólag jogszabályi úton rendezhető. Egyes területeken a piacszervezésben is lehetőség van arra, hogy a szakmai önkormányzat tagjaira nézve kötelező intézkedéseket fogadjon el – tudósított a távirati iroda.
A mostani intézkedésekkel hosszú távra szeretne a HNT új irányt szabni a termelésszervezésnek – mondta Légli Ottó, a HNT elnöke. Brazsil Dávid jelezte: az új piacszervezési intézkedés legfontosabb célja a rendezett piaci viszonyok kialakítása az ágazatban. Ez azt jelenti, hogy azoknak a szőlőtermelőknek, borászatoknak és felvásárlóknak, akik tíz tonna feletti mennyiségben állítanak elő vagy vásárolnak fel borszőlőt, a szakmaközi intézkedés szerint háromféle módon határozhatják meg az árat: szerződésben, nyilvános árajánlatban vagy képlet alapján.
Jelezte: azoknak, akik már szerződéssel rendelkeznek, nem kell új szerződést kötniük. Az újonnan szerződő szőlőtermelők az előző három évben eladott szőlő éves mennyiségi átlagának a felére kötelesek szerződést kötni, a felvásárlók pedig az előző három évben vásárolt szőlő éves mennyiségi átlagának felére.
