"Menetrendet" írt alá a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és Irán kedden azzal a céllal, hogy az év végéig tisztázzák az iráni atomprogram kapcsán fennálló nyitott kérdéseket.
Átfogó megállapodást kötött Irán és a hatok elnevezésű országcsoport Teherán atomprogramjáról - jelentette be Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kedden Bécsben.
A politikus közvetlenül az előtt erősítette meg a hírt, hogy a tárgyalófelek összeültek, hogy hivatalosan is jóváhagyják a megállapodást. Mogherini szavai szerint a megegyezés a remény jele az egész világ számára. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter "történelmi pillanatnak" minősítette a megegyezést.
A megállapodás tizenhárom éven át tartó diplomáciai huzavona és egyeztetések után jött létre. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjának és Németországnak a legutóbbi fordulón, a több mint két hétig elhúzódó bécsi maratoni tárgyalásokon sikerült megegyeznie Iránnal az iszlám köztársaság nukleáris kapacitásainak korlátozásáról. Az egyezség legalább tíz évig gátat vet annak, hogy Irán atomfegyver előállítására alkalmas mennyiségű és minőségű hasadóanyagot állítson elő, cserébe legkorábban a jövő év elején feloldják az ellene hozott gazdasági és pénzügyi szankciókat, a fegyverszállítási embargó nagy része azonban még évekig érvényben marad.
Róháni: Távlatokat nyit a megállapodás
Új távlatokat nyit az iráni atomprogramról Teherán és a nagyhatalmak képviselői között született megállapodás, és lehetővé teszi, hogy a nemzetközi közösség mostantól a közös biztonsági kihívások elleni küzdelemre összpontosítson - vélekedett Haszan Róháni iráni elnök keddi Twitter-üzenetében.
Az államfő azt követően írt üzenetet a közösségi oldalon, hogy Dzsavad Zarif külügyminiszter Bécsben az Irán és a hatok elnevezésű országcsoporttal kötött megállapodás kapcsán kijelentette, "új fejezet nyílik" országa és a nagyhatalmak között.
Róháni úgy vélte, hogy a megállapodással "megoldódott egy válság, amely nem volt szükségszerű", és most közösen koncentrálhatnak olyan kihívásokra, mint például az Iszlám Állam nevű dzsihadista fegyveres szervezet elleni fellépés.
A most bejelentett megállapodás célja annak szavatolása, hogy az iráni nukleáris programot nem használják katonai célokra. E kötelezettségért cserében a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja a Teherán ellen bevezetett gazdasági büntetőintézkedéseket.
Az Irán és a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) között kedden megkötött megállapodásnak fontos része a "menetrend", amelynek segítségével elháríthatóvá válhat a gyanú, miszerint Teherán nem csupán békés céllal folytatja atomprogramját.
Az eredményeknek az év végéig kellene rendelkezésre állni.
Amano Jukija azt mondta, hogy a szervezet egyebek mellett a Teherántól 20 kilométerrel délkeletre található parcsini katonai támaszponton történő vizsgálódásra kapna engedélyt.
"Teherán elfogadta, hogy helyreállítják a szankciókat, ha megsérti az egyezményt"
Ha Irán megsértené az atomprogramjáról a hatok elnevezésű országcsoporttal kötött megállapodást, akkor 65 napon belül visszaállíthatják a szankciókat, amelyeket a megegyezés alapján feloldanak - közölték kedden bécsi diplomáciai források. Ezt a feltételt Teherán elfogadta. A név nélkül nyilatkozók hozzátették, hogy az Irán elleni fegyverszállítási embargó még öt évig marad érvényben, míg a rakétatechnológiák vásárlására vonatkozó szankciók nyolc évig.
A tárgyalások menetéről a német tárgyalóküldöttség egy tagja elmondta, "nagyon nehéz munka volt, a felek egész éjjel vitatkoztak. Többször hevesen, időnként kiabálva. Az eredmény azonban magáért beszél" - emelte ki.
A külföldi bankokban befagyasztott iráni pénzeket is felszabadítják
A külföldi bankokban befagyasztott iráni pénzeket is felszabadítják - írta kedden az IRNA teheráni állami hírügynökség az Irán és a hatok megállapodásáról.
Az értesülés szerint feloldják az Irán ellen bevezetett európai uniós és amerikai büntetőintézkedéseket, amint megkezdődik a megállapodás végrehajtása.
Az ország elleni fegyverszállítási embargót felfüggesztik, néhány korlátozás helyébe más rendelkezés lép, Teherán eseti alapon importálhat és exportálhat fegyvereket - állította az IRNA.
Obama: Irán számára minden utat elzárt a megállapodás
Irán számára minden utat elzár a nukleáris fegyverkezésre az a megállapodás, amelyet Teherán és a nemzetközi közösség képviselői kötöttek Teherán vitatott atomprogramjáról - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök kedden Washingtonban, az egyezség létrejöttének bécsi bejelentését követően. Megerősítette, hogy a megállapodás értelmében az Irán elleni nemzetközi szankciókat feloldják, de ha Teherán nem teljesíti a tárgyalások során vállalt kötelezettségeit, akkor visszaállítják őket. A megállapodás nem a bizalomra, hanem az ellenőrzésre épül - szögezte le Barack Obama, hozzátéve: megvétózza az amerikai kongresszus minden olyan határozatát, amely akadályozni próbálná a megállapodás megvalósítását.
Legkorábban 2016 elejétől oldhatják fel az Irán elleni szankciókat
Legkorábban 2016 elejétől, fokozatosan oldhatják fel az Irán elleni szankciókat a megállapodás értelmében - mondta Bécsben egy francia diplomata.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) várhatóan december közepén összeül, hogy mérlegelje, betartotta-e Teherán vállalt kötelezettségeit, és amennyiben az ENSZ szakosított szervezete zöld utat ad, feloldják a kényszerintézkedések egy részét - húzta alá, hozzátéve: a megegyezés a szankciók visszaállítását írja elő arra az esetre, ha Irán nem tartaná be vállalásait.
Szakértő: 1979 óta a legfontosabb esemény a megállapodás
Történelmi kompromisszumnak, továbbá Irán és az Egyesült Államok, valamint a nemzetközi közösség kapcsolatában 1979 óta a legfontosabb eseménynek nevezte az iráni atomprogramról szóló megállapodást Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az M1 aktuális csatorna hírfolyamában.
Az elemző szerint azért fontos a kompromisszum, mert egyik félnek sem sikerült elérnie mindent, amit szeretett volna, mindketten kénytelenek voltak engedni saját elvárásaikból. Azt még nem tudni, hogy ez a megállapodás egy fegyverkorlátozási intézkedésként kerül be majd a történelembe vagy az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség változó Közel-Kelet-politikájának egyik lépése lehet - mondta.
Oroszország üdvözli a megállapodást
Vlagyimir Putyin elnök kedden az orosz elnöki adminisztráció honlapján megjelent nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy "a világ most megkönnyebbülten fellélegezhet". Az államfő Moszkva elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az iráni atomprogram korlátozására talált megoldás "a nemzetközi jog szilárd alapján", valamint "a fokozatosság és a kölcsönösség elvén alapul", ami mellett Oroszország mindvégig érvelt az évek óta tartó bonyolult tárgyalások során. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint bár voltak próbálkozások erőn alapuló forgatókönyvek érvényesítésére, "a tárgyalások résztvevői végül határozottan letették a garast a stabilitás és az együttműködés mellett, ami megerősítést nyer majd az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatában is". Az orosz elnök megjegyezte, hogy a bécsi megállapodás elő fogja segíteni egyebek mellett az orosz-iráni polgári célú nukleáris együttműködést, és hozzá fog járulni a Közel-Keleten a terrorista fenyegetés elleni széles koalíció létrehozásához.Szalai Márton kitért arra, hogy a megállapodásba olyan elemeket is beépítettek, amelyek arra ösztönzik Iránt, hogy betartsa azt. Ilyen például, hogy ha a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megállapítja, Irán nem teljesítette kötelezettségeit, akkor 65 napon belül visszaállíthatják a szankciókat. Ez egyáltalán nem érdeke Iránnak - hangsúlyozta az elemző.
A szakértő kiemelte továbbá, hogy a közvélemény-kutatások szerint az iráni lakosság is támogatja a megállapodást. Ugyanis - mint kifejtette - az elmúlt években a szankcióknak nagyon komoly hatásuk volt az iráni nép életkörülményeire, ezért a következő években változásokat szeretnének elérni.
Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy a közelmúltban Irán és az Egyesült Államok is azt látta: a Közel-Kelet számos konfliktusában - például szíriai polgárháború vagy a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet - elleni küzdelemben a két országnak közösek az érdekei. Ugyanakkor korábban nem tudtak együttműködni az olyan sérelmek miatt, mint az atomprogrammal kapcsolatos nézeteltérések, illetve az Egyesült Államok hagyományos szövetségesei, Izrael és Szaúd-Arábia sem nézné jó szemmel a közeledést.
A szakértő szerint az érdekek szempontjából elkerülhetetlen, hogy Irán és az Egyesült Államok rövid-, illetve középtávon együttműködjön. Szalai Máté ugyanakkor megjegyezte: "meglátjuk, hogy a politikai játszmák ezt mennyire fogják megengedni".
Izraelben máris ostorozzák a megállapodást
Philip Hammond brit külügyminiszter keddi közleménye szerint ha Irán eleget tesz a Bécsben elért egyezmény előírásainak, a nemzetközi közösség feloldja az Irán ellen foganatosított szankciók "némelyikét", ami jelentős gazdasági és pénzügyi előnyökkel kecsegtet. Hammond szerint az egyezmény megkötése után a figyelem most a megállapodásban foglaltak gyors és teljes végrehajtására összpontosul, biztosítandó, hogy Irán ne legyen képes nukleáris fegyver előállítására. A nemzetközi közösség elismeri, hogy a térségi országokat aggodalommal tölti el Irán e régióban kifejtett eddigi tevékenysége. "Továbbra is egyértelmű álláspontunk az, hogy támogatjuk az öböl menti államokat, és ellenezzük Irán beavatkozását ezeknek az országoknak a belügyeibe (...) Reméljük és elvárjuk, hogy az egyezmény irányváltást eredményez Teherán és a szomszédos országok, valamint a nemzetközi közösség kapcsolataiban" - hangsúlyozta.Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint történelmi léptékű súlyos hiba az Iránnal kötött nemzetközi alku Teherán vitatott atomprogramjáról. Izraelben a kormánykoalíció és az ellenzék pártjai egyaránt elítélik a kedden született megállapodást.
Netanjahu kijelentette: lehetőségei szerint Izrael mindent elkövet, hogy megfékezze Irán nukleáris törekvéseit. "Irán biztonságos utat kap az atomfegyverhez" - értékelte az Irán és a hatok egyezményét.
"Eltávolítottak számos korlátozást, amelynek meg kellett volna ebben akadályoznia" Iránt - tette hozzá az izraeli kormányfő Bert Koenders holland külügyminiszterrel kedden folytatott jeruzsálemi tárgyalásai előtt a katonai rádió értesülése szerint. Cipi Hotoveli külügyminiszter-helyettes közleményt adott ki, mely szerint "a Nyugat megadta magát a gonosz Irán által vezetett tengelyének" "Nagyon súlyosak a belátható jövőben az egyezmény következményei"- állította bírálatában Hotoveli. "Irán tovább terjeszti minden irányba terrorsejtjeinek áttéteit, folytatja a Közel-Kelet lángba borítását, és a legrosszabb, hogy hatalmas lépést tesz majd a nukleáris állammá válás felé".
Izrael és Irán között kiváló diplomáciai, gazdasági és katonai együttműködést volt Reza Pahlavi sah idején, de az 1979-es iszlám forradalom után fokozatosan megromlott a két ország viszonya. Mahmúd Ahmadinezsád előző iráni elnök többször is éles kirohanást intézett Izrael ellen, s 2012-ben egyebek között kijelentette, hogy "Izraelt egy nap letörlik a térképről". Seli Jahimovics, az ellenzéki szociáldemokrata Munkapárt vezető politikusa az egyezmény nyomán felszólította Netanjahut, hogy "azonnal hagyjon fel az amerikaiakkal való szembenállással". "Most, hogy ténykérdés lett ez a veszélyes, romboló megállapodás Iránnal, Netanjahunak fel kell hagynia végzetes próféciáival, észhez kell térnie, és össze kell fognia másokkal Izrael helyzetének javítása és érdekeinek védelme érdekében, különösen amikor majd az egyezményt végrehajtják" - jelentette ki Jahimovics.
Az ellenzéki, centrista Tnua, vagyis Mozgalom pártot vezető - Cipi Livni volt külügyminiszter szerint "az egyezmény drámai, és Izrael nincs jelen benne". Livni megígérte, hogy az ellenzék is részt vesz majd a megállapodás gyakorlatba iktatása ellen folytatott küzdelemben. Livni Benjámin Netanjahu miniszterelnököt okolta az alku megszületése miatt.
Barack Obama amerikai elnök kedden telefonbeszélgetést folytatott Benjámin Netanjahuval, amely során arról biztosította az izraeli miniszterelnököt, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a közel-keleti ország védelme iránt, és a Teherán atomprogramjáról szóló megállapodás nem oszlatta el az Izraellel szembeni iráni fenyegetéssel kapcsolatos amerikai aggodalmakat - közölte a washingtoni Fehér Ház. Obama a beszélgetés során azt is közölte, hogy Ashton Carter amerikai védelmi miniszter a jövő héten Izraelbe látogat, ami jelzi a két szövetséges ország közti biztonsági együttműködés magas fokát.
Újabb hat hónapot adott az EU
Az Európai Unió (EU) kedden további hat hónappal meghosszabbította az Iránnal szembeni szankciók felfüggesztését. Ezt tartalmazza az a nyilatkozat, amelyet az unió a vitatott iráni atomprogramról a Teherán és a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) között kedden létrejött megállapodás megkötése után adott ki délután. "Az Európai Tanács 2016. január 14-ig meghosszabbította az Iránnal szemben korábban elrendelt uniós büntetőintézkedéseket, hogy lehetővé tegye az EU számára az egyezségek megkötését és a szükséges előkészületeket a megállapodás végrehajtása érdekében" - írták a közleményben.
Gyengült a rubel, és nagyot esett az olajár
Londoni elemzői vélemények szerint az iráni atomprogramról elért megállapodás nyomán jövőre megkezdődhet ugyan az iráni nyersolajtermelés növekedése, de valószínűleg hosszú évekbe telik, mire Irán vissza tudja emelni kitermelését a szankciók előtti szintekre.Egyes citybeli házak várakozásai szerint mindazonáltal a megállapodás így is tartósan alacsony olajárakat eredményezhet.Komoly esésnek indult a kőolaj ára a világpiacon kedden arra a hírre, hogy létrejött a megállapodás az iráni atomprogramról hat nagyhatalom és az iszlám köztársaság között.
A piacok már a hivatalos bejelentés előtt elkezdték beárazni a lehetséges új fejleményt, az atomprogramról szóló történelmi megállapodást. Ennek eredményeként feloldhatják az Iránnal szemben érvényben lévő gazdasági büntetőintézkedéseket, ez pedig lehetővé tenné, hogy Irán jelentősen növelje kőolajexportját.
Az északi-tengeri Brent fajtából egy hordó (159 liter) nem egészen 1 dolláros, vagyis 1,66 százalékos áreséssel 57,19 dolláron forgott néhány perccel fél 11 előtt. Az amerikai WTI fajta ára szintén majdnem 1 dollárral - 1,88 százalékkal - csökkent, 51,22 dollárra.
Esett az orosz rubel árfolyama is. A dollárral szemben az 57-es szint közelébe, majdnem 1 százalékot gyengült, az euróval szemben szintén 1 százalékot gyengült, 62,80-ig.
A kőolaj Oroszország fő exportterméke. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) becslése szerint Oroszország idén naponta átlagosan 10,5 millió hordó kőolajat termel ki.
Magyarország is üdvözli a megállapodást
Francois Hollande francia elnök a világ jövője szempontjából fontosnak nevezte a megállapodást. Sikerült elérni a legfontosabb célt, az atomfegyverek további elterjedésének megakadályozását – jelentette ki Francois Hollande a francia nemzeti ünnep alkalmából a France 2 és a TF1 televízióknak adott interjúban. A francia elnök fontosnak nevezte, hogy a megállapodással nagyobb pénzügyi lehetőségekhez jutó Iránnak segíteni kell a szíriai konfliktus lezárásában.Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Európa mindennapjai szempontjából meghatározó jelentőségűnek nevezte a közel-keleti stabilitást. Kiemelte: Európának az az érdeke, hogy a Közel-Keleten stabilitás legyen, ami nincs Iránnal való kiegyensúlyozott együttműködés nélkül.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, Magyarország elkötelezett támogatója volt annak a tárgyalássorozatnak, amelynek nyomán Irán visszatér a nemzetközi közösségbe, ezt a fejleményt Magyarország üdvözli, és mindent elkövet annak érdekében, hogy a kétoldalú kapcsolatokat dinamikusabbá tegye gazdasági és kulturális szinten.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok megfeszített tárgyalásai megmutatták, hogy a legreménytelenebbnek tűnő vitás kérdésekben is a tárgyalásos megoldáshoz kell ragaszkodni, hiszen ezek eredményhez vezetnek még akkor is, ha azok hosszúak, fárasztóak és sokszor reménytelen helyzetet sugároznak.
ENSZ: Azonnal fel kell oldani a szankciókat
Az Iránt sújtó nemzetközi szankciók és "egyoldalú kényszerítő intézkedések" azonnali feloldását sürgette kedden Idriss Jazairy, az ENSZ emberi jogi, továbbá a nemzetközi szankciók hatásait viszgáló jelentéstevője. Az illetékes üdvözölte az iráni atomprogramról a Teherán és a nagyhatalmak között kedden létrejött megállapodást, amelynek értelmében Irán szavatolja, hogy nem próbál nukleáris fegyvert kifejleszteni, s ezért cserébe a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja a büntetőintézkedéseket. "Az Irán elleni szankciók és egyoldalú kényszerítő intézkedések felhalmozása rendkívül káros hatással volt az ország gazdaságára, lakosságára és végső soron az iráni nép emberi jogainak biztosítására" - írta genfi keltezésű közleményében Idriss Jazairy.
Eltérően reagáltak a szomszédok
Vegyes reakciókat váltott ki az Iránnal szomszédos országokban és a muzulmán világ más országaiban az a megállapodás, amely Teherán és a hatok elnevezésű országcsoport között született kedden az iráni atomprogrammal kapcsolatban; volt olyan, amely üdvözölte, és volt, amelyik bírálta a megegyezést.
A szíriai elnök, Bassár el-Aszad gratulált legfontosabb térségbeli partnerének a megállapodáshoz. Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjének, Ali Hamenei ajatolláhnak címzett jókívánságait a szíriai állami hírügynökség tette közzé.
A síiták uralta, és ugyancsak Teherán stratégiai támogatását élvező iraki kormány külügyminisztere, Ibráhím al-Dzsaafari azt húzta alá, hogy az egyezség megkötése és a megállapodásba foglalt pontok megvalósítása fontos a régió stabilitásának megteremtéséhez.
Az éppen Ankarában tartózkodó Dzsaafari török kollégája, Mevlut Cavusoglu közös sajtótájékoztatójukon kijelentette, hogy az Iránnal szembeni szankciók feloldásából az egész régió gazdaságának előnye származna, és ez közvetlen hatással lenne a török gazdaságra is. A török pénzügyminiszter, Mehmet Simsek Twitter-oldalán megjelent üzenetében ugyanakkor úgy fogalmazott: a megállapodás "nagyon jó hír a török gazdaságnak".
Az Iránnal ugyancsak szomszédos Pakisztán és Afganisztán is üdvözölte a Teherán és a hatok közt létrejött egyezséget. A nukleáris hatalom Pakisztán külügyminisztériuma közölte, hogy Iszlámábád mindig is kiállt az iráni atomprogram körüli vita békés megoldása mellett. Asraf Gáni afgán államfő is közleményt adott ki, amely szerint Kabul minden olyan erőfeszítést üdvözöl, amely a régió békéjét és stabilitását erősíti.
Irán legjelentősebb térségbeli ellenlábasa, Szaúd-Arábia egy meg nem nevezett tisztségviselője ugyanakkor hírügynökségi források szerint úgy nyilatkozott, hogy a megállapodás veszélyesebbé teheti a Közel-Keletet, amelyet Teherán Irakban, Szíriában, Libanonban és Jemenben űzött tevékenységei már így is destabilizálták. Véleménye szerint, ha az egyezség megakadályozza Teheránt abban, hogy atomfegyverre tegyen szert, egy "boldog napról" beszélhetünk, akkor viszont nem, ha az egyezmény lehetővé tenné, hogy Irán pusztítást okozzon a térségben.
A szaúdi monarchiával szövetséges Egyesült Arab Emírségek elnöke, Kalifa bin Zájid Ál Nahján táviratot küldött Haszan Róháni iráni elnöknek, amelyben jókívánságai mellett azon reményét is kifejezte, hogy a diplomáciai lépés hozzájárul a térség biztonságának megszilárdításához - jelentette az Emírségek állami hírügynöksége, a VÁM.
Az egyiptomi külügyminisztérium közleményben fejezte ki reményét, hogy a keddi fejlemények megakadályozzák egy fegyverkezési verseny kialakulását a Közel-Keleten, és ahhoz vezetnek, hogy a "térséget teljes mértékben megtisztítják a különböző tömegpusztító fegyverektől, a nukleáris fegyvereket beleértve". Sokan feltételezik, hogy Egyiptom szomszédja, Izrael atomfegyverekkel rendelkezik, bár ezt Izrael mindeddig nem ismerte el hivatalosan.
