Sajátos, ám annál megbízhatóbb megtakarítást jelenthet a nyugdíjas- évekre az ingatlan. A befektetés mind a későbbi értékesítés, mind a bérbeadás szempontjából jövedelmezőnek ígérkezik.
Hazánkban jelenleg 480 ezer háztartásnak van lakáscélú megtakarítása, ami egyrészt az ingatlanpiaci keresletet is fűtheti a jövőben, másrészt hosszú távon nyugdíjcélú megtakarítást is jelenthet számukra. Az Ingatlan.com több mint 150 ezer lakáshirdetést vett számba, s a szakértők azt vizsgálták, miként alakultak hosszabb távon a lakásárak, a bérleti díjak és a nettó keresetek.
A kétezres évek elején induló lakáspiaci fellendülés előtt, 1999-ben a hivatalos KSH-adatok szerint hatvanezer forint körül volt a lakások átlagos négyzetméterára, ami az idei első negyedévre megtriplázódott, 317 százalékkal nőtt. Ez önmagában is komoly áremelkedés, de a valódi értéknövekedéshez az inflációt is figyelembe kell venni: 1999-hez képest az infláció mértéke 212 százalékos volt. Az ezredforduló óta az ingatlanárak tehát megtriplázódtak, a fogyasztói árak viszont csak megduplázódtak, azaz a lakások árai reálértéken jelentősen növekedtek. Évtizedes távlatokban pedig jelentős felértékelődés figyelhető meg az ingatlanpiacon.
A jó ingatlanbefektetés jelentős megtakarítást igényel, ám több szempontból is megoldást jelenthet a nyugdíjasévekre – hívja fel a figyelmet Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. „A lakásra takarékoskodó háztartás egy olyan eszközhöz jut, amelyből bármikor kiszállhat: igaz, nem egyik napról a másikra, de eladható. Ez abban az esetben fontos, ha esetleg már a nyugdíj előtt szükség lenne a befektetés értékére pénz formájában” – mondta Balogh László. A lakások pedig hosszú távon jó eséllyel felértékelődhetnek, ráadásul a befektetésre vásárolt lakóingatlanok bérbeadása állandó jövedelmet is ad.
Az Ingatlan.com elemzése szerint Budapesten és a megyei jogú városokban a magánszemélyek által hirdetett hatvan négyzetméteres, kiadó lakások átlagos bérleti díja 2008-ban a nettó fizetések 55-60 százalékát emésztette fel. A következő években csökkent ez az arány, és 2013-ban jött el a bérlők aranykora: akkor átlagosan a nettó keresetnek csupán a 43-45 százalékát tette ki a bérleti díj. Ezt követően indult meg az albérletárak emelkedése, és idén már a nettó átlagfizetésnek több mint a felét viszi el a lakbér Budapesten és a nagyobb vidéki városokban a vizsgált méretkategóriában.
A bérleti díjak utóbbi években látott növekedése és a nettó keresetek emelkedése alapján egy lakásbefektetés ma a nettó átlagkereset több mint felét is adhatja többletjövedelemként a nyugdíjba vonulás után – állítja Balogh László. Ám rögtön felhívja a figyelmet: fontos megjegyezni, hogy ez egy olyan becslés, amely az 1999 óta bekövetkezett eseményeket veszi figyelembe. Egy esetleges gazdasági sokk vagy elhúzódó válság könnyen felülírhatja a prognózist. Azonban azoknak a háztartásoknak, amelyeknek a pénzügyi mozgástere megengedi, egy jó helyen vásárolt lakás felértékelődése és a bérleti díjból adódó többletjövedelem nyugdíjcélú megtakarításként is szolgálhat – tette hozzá a szakember.
Az Ingatlan.com szakértője megjegyezte: a jövőben a piac is adott a lakásbefektetések számára. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint ugyanis 480 ezer háztartás – az összes háztartás 12 százaléka – rendelkezik ma lakáscélú megtakarítással. Ezek a háztartások a következő években további keresletet támaszthatnak a lakáspiacon. Az adott körülmények között Balogh László úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet, a használt lakások piacán látható fellendülés, az új építésű lakások iránt kialakult erős kereslet és a várható kínálatbővülés, az elhalasztott lakásvásárlások mellett az állami lakástámogatási programok, valamint a nettó reálkeresetek emelkedése is biztos alapot ad az ingatlanpiac fejlődésének.
Augusztusban erősödött a piac
A Duna House becslése szerint 2016 augusztusában országosan 10 210 ingatlan- adásvételt bonyolítottak le, ami a júliusi visszaesést követően némi erősödésre utal. Az előző év azonos időszakával összehasonlítva ez a tételszám már nem húsz százalék körüli elmaradás, mint júliusban volt, hanem csupán nyolcszázalékos. Idén összesen 89 és fél ezer tranzakciót hajtottak végre Magyarországon. Ez alig marad el a tavalyi hasonló időszaktól, de például két éve ugyanekkor még a 64 ezret sem érte el a piac, a korábbi években pedig 55 ezer alatt alakult a forgalom.
