Az alacsonyabb államadósság a versenyhátrányt segít leküzdeni, ennek mértéke a bruttó hazai termék (GDP) arányában akár 74 százalékra is csökkenhet az idén az Államadósság-kezelő Központ szerint.
Az idén 74 százalékra apadhat a GDP-arányos államadósság, sőt tavaly sem volt „trükközés”, és idén is sikerülhet a csökkentés – mondta az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a Világgazdaságnak. Barcza György úgy véli, tíz–tizenöt éven belül elérhetjük az Európai Unió által elvárt hatvanszázalékos adósságot, de ha felgyorsul a növekedés, hat-hét év is elég lehet. Hangsúlyozta: az alaptörvény adósságszabálya szerint ameddig az ötven százalékot nem érjük el, addig minden évben 0,1 százalékkal csökkenteni kell a rátát, ennek meg tudunk felelni. Az év végi adósságnál számít az euróárfolyam, a GDP alakulása vagy akár az utolsó napok állampapír-értékesítése is.
Barcza kiemelte: Magyarországnak az adósság azért volt probléma, mert a költségvetés bevételeinek nagy részét kamatra kellett fordítani, emellett a versenyszférában is hátrányt jelentett, mert évtizedeken át magasabban voltak a magyar hitelkamatok, mint a régióban, nem beszélve Nyugat-Európáról. Az alacsonyabb államadósság ezt a versenyhátrányt segít leküzdeni, ráadásul a szerkezetével is igyekeznek elérni – a devizaarány csökkentése révén –, hogy ez se jelentsen problémát. A forintkamat magas szintje a magyar vállalatoknak már nem jelent versenyhátrányt. A saját devizával rendelkező országok közül a régión belül Csehország után nálunk a legalacsonyabb a kamatszint.
Az ÁKK vezére a letelepedési állampapírok kapcsán azt emelte ki, hogy Magyarország felminősítésével kedvezőbbé vált az eurókötvények kibocsátása, ami indokolhatja a program átgondolását, sőt gondolkodnak új állampapírok bevezetésén is. Példaként említette, hogy Nagy-Britanniában van bélyegkötvény, Svédországban lottókötvény. Csak olyat szeretnének elindítani, amely tartósan életképes lehet.
Barcza kiemelte: Magyarországnak az adósság azért volt probléma, mert a költségvetés bevételeinek nagy részét kamatra kellett fordítani, emellett a versenyszférában is hátrányt jelentett, mert évtizedeken át magasabban voltak a magyar hitelkamatok, mint a régióban, nem beszélve Nyugat-Európáról. Az alacsonyabb államadósság ezt a versenyhátrányt segít leküzdeni, ráadásul a szerkezetével is igyekeznek elérni – a devizaarány csökkentése révén –, hogy ez se jelentsen problémát. A forintkamat magas szintje a magyar vállalatoknak már nem jelent versenyhátrányt. A saját devizával rendelkező országok közül a régión belül Csehország után nálunk a legalacsonyabb a kamatszint.
Az ÁKK vezére a letelepedési állampapírok kapcsán azt emelte ki, hogy Magyarország felminősítésével kedvezőbbé vált az eurókötvények kibocsátása, ami indokolhatja a program átgondolását, sőt gondolkodnak új állampapírok bevezetésén is. Példaként említette, hogy Nagy-Britanniában van bélyegkötvény, Svédországban lottókötvény. Csak olyat szeretnének elindítani, amely tartósan életképes lehet.
