Az Alföld egyik leghíresebb városa nemcsak gépjárműipari fellegvárként, de turistalátványosságként is nevezetes. Kecskeméten az állatkert és az arborétum mellett a felújított, kibővített fürdő, valamint a belváros nevezetességei várják a látogatókat.
„Hírös város az Aafődön Kecskemét…” – írja Tisza–Duna közti tájbeszéd szerint költeményében Petőfi Sándor. A vers ihlette névvel Hírös Hét Fesztivált tartanak a városban minden év augusztusában.
A rendezvény helyszínéül szolgáló Főteret azonban nemcsak ekkor, hanem egész évben érdemes körbejárni. Az országban egyedülálló módon szinte az összes felekezet temploma megtalálható itt, így a török hódoltság ideje alatt épült református templom, a város legrégebbi épületeként számon tartott Barátok temploma, az Ybl Miklós tervezte evangélikus templom, a görög kereskedők által építtetett Szentháromság ortodox templom, a Tudomány és Technika Házává átalakított zsinagóga, valamint a piarista templom. A főtéren magasodik a város talán legismertebb épülete, a Nagytemplom. A városházát a magyar szecesszió kiemelkedő alkotásai között tartják számon. Külső majolikadíszei a pécsi Zsolnay-gyárban készültek, homlokzatát híres magyar történelmi személyek: Árpád és Huba vezér, Zrínyi Miklós, Thököly Imre, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Szent István, valamint I. Ferenc domborművei díszítik. Az épület különlegességének számít a Kodály Zoltán komponálta harangjáték, amely óránként megszólaltatja a Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját kezdetű dalt.
Megelevenedik a történelem
A gyerekek rácsodálkozhatnak az iskolában tanultak élő példáira: Kecskemét a helyszíne a Mikszáth Kálmán Beszélő köntösében megörökített történetnek, a város vasútállomásán született a világhírű Kodály Zoltán, akinek emlékét többek között a róla elnevezett zenepedagógiai intézet őrzi. Kecskemét belvárosa a Kodály-dallamokat játszó városházi harangjátékkal, a főtér templomaival egy muzsikáló ékszerdoboz. Az itt található, mézeskalács házra emlékeztető Cifrapalotában a Kecskeméti Képtár kapott helyet. A Magyar Fotográfiai Múzeum a világ dokumentumszerű megörökítésének másfél évszázados történetét tekinti át. A Leskowsky Hangszergyűjtemény több mint kétezer-ötszáz hangszeréből néhány a zenés tárlatvezetés során kipróbálható.
A Cifrapalota 1902–1903-ban, Márkus Géza építész tervei alapján épült magyaros szecessziós stílusban. A hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása jellemzi az épületet. Az oromzat hangsúlyos kiképzése mellett különösen az épület külső díszítése követi a Lechner-iskolát. A halványlila majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik.
„Kecskemét város bérpalotája” a második világháborút követően szakszervezeti székházként működött. Az épületet 1983-ban felújították, és a múzeumi funkciók ellátásának megfelelően átalakították, itt nyílt meg a Kecskeméti Képtár.
Zwack-pálinkamanufaktúra
A pálinkafőzdében a legkorszerűbb eljárással készül a termék
Az éghajlati és természeti tényezőknek köszönhető, hogy a Kecskemét környéki sárgabarackból készült pálinka elismert hungarikummá vált. Edward walesi herceg 1936-os utazása alkalmával megkóstolta a barackpálinkát, és elismerőleg így szólt: „Szódával jobb, mint a whisky, teával jobb, mint a rum.” Mindmáig, ha a brit uralkodócsalád valamely tagja Magyarországra látogat, emlékül hatalmas üveg barackpálinkát kap. A Zwack Kecskeméti Pálinka Manufaktúra látogatásának első állomása a régi pálinkafőzde, amely a 20. század elején épült, és ma már ipartörténeti emlék. Az 1996-ban épült új pálinkafőzdében a legkorszerűbb gyümölcspárlat-fermentációs és desztillációs folyamatokat, a palackozóüzemben pedig a kézi és gépi palackozás folyamatát tekinthetik meg látogatók. A gyárlátogatás csúcspontja nyilván a kóstoló.
Kecskeméten található az ország legkisebb, az utóbbi időben dinamikusan fejlődő állatkertje. Az intézmény létesítése az I. Vadászati Világkiállítással kapcsolódik össze, amelyet a fővárosban rendeztek ugyan, de az ott bemutatott hazai élőállat-gyűjteményt Kecskemétnek ajándékozták, sőt ideköltözött a világkiállítás jelképe, a dámszarvasszobor is. A Kecskeméti Vadaskert mintegy három hektáron elsősorban hazai vadak és őshonos magyar háziállatok bemutatása céljából létesült, de az utóbbi időben folyamatosan készülnek kifutók, madárröpdék, valamint zajlik a vadaskert felújítása is. Nagyobb beruházásként elkészült a tigrisház, a medveház, a majomház és az oroszlánház. Az állatkert a fejlesztés során egyik legfontosabb feladatának tekinti a természeti értékek megóvását, gyarapítását és gazdagítását, mindezek mellett pedig újabb meglepetésekkel is szolgál. A korábbi fajösszetétel jelentősen bővült, csodálatos egyedeivel bolygónk minden földrésze képviselteti magát.
Kecskemétet jól megtervezett zöldövezeti gyűrű veszi körül, amelynek északnyugati részét a lakótelepek szomszédságában található Milliomodik hektár a Parkerdő, a Szabadidőközpont, a Vízműdomb, az Arborétum és a Kápolna-rét zöldfelületi egysége alkotja. E láncolat fontos tagja a fia- tal, formálódó arborétum, amelynek szerepe messze túlmutat a közjóléti funkciókon: madártani megfigyeléseknek, tanításnak és tanulásnak válik évről évre gazdagabb, színvonalasabb helyszínévé.
Az arborétum három fő részre tagolódik. Ezek a véderdősáv, a tölgygyűjtemény és a gyűjteményes rész. A gyűjteményes részt kettészelő széles út, máig emlegetett nevén Felhajtó út, valamint a gyűjteményes rész észak-nyugati oldalát határoló Vadgesztenyés sétány agrártörténeti emlék. A hajdani vásárok emlékét idézi elénk a Felhajtó út megnevezés, hiszen valamikor az egykori főúton hajtották fel az állatokat a kecskeméti vásárba. A Vadgesztenyés sétány a főutakat összekötő körút egyik megőrzött darabja. Az arborétum területén több ősgyepmaradvány konzerválja a hajdani természeti állapotokat. A gyűjteményes rész tizennégy ösvényén végigsétálva ma több mint nyolcszázféle fás szárú növényt fedezhetünk fel. A fák, cserjék ösvények menti elrendezése különböző szempontok szerint történt: a növények morfológiai jellemzőinek, rendszertani besorolásának, igényeinek és származási helyének figyelembevételével.
A kecskeméti fürdő
Az új kecskeméti fürdő az ország egyik legrangosabb versenyuszodáját is magába foglalja. A karibi hangulatot idéző élményfürdőben két élmény-, hullám- és kalandmedence, valamint mászófal, sodrófolyosó, pancsoló, relaxációs tér, csúszda, pelenkázó és gyermekmegőrző létesült. A gyógyászati részlegben elhelyezett watsu-medence a keleti terápiás kezelés mellett egyéb gyógyászati kezelésekre is lehetőséget ad. A szaunavilágot finn, aroma- és infraszauna, gőzkabin és jégkamra, valamint kültéri szaunák és jacuzzi alkotják. A kecskeméti fürdőben egy egyéni kezelési tervre épülő, ötnapos „fejfájás” csomag elemei között többféle torna, elektro- vagy mágnesterápia, masszázs, tangentorozás vagy iszappakolás, úszómedence-, gyógymedence- és szaunahasználat szerepel. A migréneseket az eredmény fenntartása érdekében otthoni kezelési tervvel bocsátják el.
Szintén Kecskeméten találhatjuk az ország legnagyobb halállományával rendelkező halkozmetikáját, ahol az édesvízi doktorhalak a szájukkal és bajuszkájukkal dolgozva kíméletesen távolítják el az elhalt hámsejteket, szüntetik meg a bőrkeményedéseket a páciens végtagjain.
November 26. és jövő év január 1. között rendezik meg a kecskeméti Téli Fesztivált. Az ünnepvárás és köszöntés meghittségét, hangulatát varázslatos fényekkel, adventi dallamokkal, színes programokkal, karácsonyhoz kötődő játékokkal, rituálékkal, népi szokások és hagyományok felelevenítésével, főtéri jégpályával és más élményteli műsorokkal gazdagítják. Szilveszterkor sztárfellépővel és tűzijátékkal búcsúztatják az óévet.
