Cáfolta Kovács Zoltán kormányszóvivő, hogy igazak lennének a Frankfurter Allgemeine Zeitung azon információi, amelyek szerint elkészült egy új terv a migránsok kötelező befogadásáról.
Körvonalazódik a megoldás az unión belül a menekültek elosztásáról – írta meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) egy múlt vasárnap megjelent cikkében. A német lap által megszerzett tervezet szerint a megoldás kidolgozását a kötelező betelepítési kvóta ellen keresetet benyújtott egyik állam, Szlovákia vállalta magára. Mint írták, az Európai Unió soros elnökeként vezette a tárgyalásokat, amelyen magyar diplomaták is részt vettek. Névtelen források szerint „megfigyelőknél többek voltak, de ha érveltek, mindig jogi fogalmak mentén maradtak”.
Noha még nincs kész akcióterv, a FAZ szerint olyan megállapodáshoz kerülhet közel az EU, ami a 2015-ben a kvóta ellen szavazó Magyarország, Szlovákia, Románia és Csehország számára is megfelel. Szlovákia a megbeszélések során először felvetette a visegrádi csoport „rugalmas” megoldását, amely szerint minden tagállam saját teljesítőképessége alapján dönti el, hogyan tud segíteni a migrációs válság megoldásában, ám ezt a V4-eken kívül a többi tagállam nem fogadta el.
Az Európai Unió soros elnökségét átvevő Málta ezért a cikk szerint tervbe vette az ösztönzés és elriasztás rendszerét is. A lap megjegyezte, hogy Németország sürgeti a megállapodás létrejöttét. A cikkben olvasható az is, hogy Orbán Viktor kormányfő készsége a kompromisszumra a magyar választások után tovább erősödhet.
A megjelent információkra reagálva tegnap Kovács Zoltán kormányszóvivő úgy fogalmazott, hogy az egy „német választási lufi”, és egy szó sem igaz belőle. Hozzátette: Magyarország elvi alapon ellenzi a beletelepítési kvótát, a magyar kormány és miniszterelnök álláspontja szerint ugyanis egy olyan szabad ország, mint Magyarország, nem engedheti meg magának, hogy mások döntsék el, kik jöjjenek az állam területére.
A németországi Freiburgban egy afgán migráns a kihallgatásán beismerte, hogy tavaly megerőszakolt és meggyilkolt egy orvostanhallgatót. Husszein K. elmondta, hogy alkoholt és kábítószert is fogyasztott, amikor 19 éves áldozatát bántalmazta, majd a folyóba dobta, ahol a lány megfulladt.
Az EU part- és határvédelmi ügynöksége (Frontex) pedig azt közölte, hogy idén több mint kétszer annyi illegális bevándorló érkezett Spanyolországba, mint a tavalyi év azonos időszakában.
Noha még nincs kész akcióterv, a FAZ szerint olyan megállapodáshoz kerülhet közel az EU, ami a 2015-ben a kvóta ellen szavazó Magyarország, Szlovákia, Románia és Csehország számára is megfelel. Szlovákia a megbeszélések során először felvetette a visegrádi csoport „rugalmas” megoldását, amely szerint minden tagállam saját teljesítőképessége alapján dönti el, hogyan tud segíteni a migrációs válság megoldásában, ám ezt a V4-eken kívül a többi tagállam nem fogadta el.
Az Európai Unió soros elnökségét átvevő Málta ezért a cikk szerint tervbe vette az ösztönzés és elriasztás rendszerét is. A lap megjegyezte, hogy Németország sürgeti a megállapodás létrejöttét. A cikkben olvasható az is, hogy Orbán Viktor kormányfő készsége a kompromisszumra a magyar választások után tovább erősödhet.
A megjelent információkra reagálva tegnap Kovács Zoltán kormányszóvivő úgy fogalmazott, hogy az egy „német választási lufi”, és egy szó sem igaz belőle. Hozzátette: Magyarország elvi alapon ellenzi a beletelepítési kvótát, a magyar kormány és miniszterelnök álláspontja szerint ugyanis egy olyan szabad ország, mint Magyarország, nem engedheti meg magának, hogy mások döntsék el, kik jöjjenek az állam területére.
A németországi Freiburgban egy afgán migráns a kihallgatásán beismerte, hogy tavaly megerőszakolt és meggyilkolt egy orvostanhallgatót. Husszein K. elmondta, hogy alkoholt és kábítószert is fogyasztott, amikor 19 éves áldozatát bántalmazta, majd a folyóba dobta, ahol a lány megfulladt.
Az EU part- és határvédelmi ügynöksége (Frontex) pedig azt közölte, hogy idén több mint kétszer annyi illegális bevándorló érkezett Spanyolországba, mint a tavalyi év azonos időszakában.
