Európának a zsidó-keresztény kultúrát kell követnie, ami az emberi jogok tekintetében nem más, mint a teremtmény méltósága – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az emberi jogok világnapján. Az Európai Bizottság Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárását kisstílű bosszúhadjáratnak nevezte Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője, Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke és Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke (Fotó: Csudai Sándor)
Az Európai Bizottság (EB) döntése, a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárás átírta a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány csütörtöki konferenciájának vitáját az emberi jogok világnapján. Erre egyébként Schiffer András, az LMP társelnöke és Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke volt hivatalos. „Az Európai Bizottság döntése – mondta Gulyás Gergely – azt jelzi, hogy a talaj kicsúszott a lábuk alól, hiszen azt a tagállamot próbálják megbüntetni, amely egyedül tartotta be a közösségi normákat, s azok lettek a jó európaiak, akik semmibe vették a közösségi jogot.”
Gulyás hozzátette, az EB bejelentése kisstílű bosszúhadjárat Magyarországgal szemben, olyan döntés, amelyhez az unió kormányának erkölcsi alapja sem volt, hiszen a bizottság menekültpolitikája „szétverte” az Európai Uniót. Ilyen körülmények közt részletszabályokon lovagolni súlyos aránytévesztés – vélekedett.
Schiffer András az EB döntése kapcsán úgy fogalmazott, „előre látták, mi fog történni”, s pártja ennek a parlamentben hangot is adott. Ugyanakkor leszögezte, az unió ezúttal is „kettős mércét” alkalmazott, hiszen a magyar példát a migráció kezelésében más tagállamok is követték, ám velük szemben nem indítottak kötelezettségszegési eljárást. „Az Európai Bizottság elsődleges feladata a mostani helyzetben az lenne, hogy megoldást találjon arra, hogy megkülönböztethetővé váljanak a gazdasági bevándorlók a terroristáktól, ám ezen a téren nincs előrelépés. Nem szankciókra lenne most szükség, hanem megoldásra” – tette hozzá az LMP-s politikus.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a konferencián azt hangsúlyozta, pártszínektől függetlenül minden kormány alapvető feladata az emberi jogok védelme, ugyanakkor nagy szükség van arra a polgári öntudatra is, amely képes önszerveződéssel kiharcolni és megvédeni a saját jogait. A miniszter felidézte 2006-ot, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján történt rendőri brutalitást, amikor az akkori hatalom „meggyalázta az ünnepet”, az emberek legalapvetőbb emberi jogát, a gyülekezés szabadságát lábbal tiporva.
Ez az esemény a jogállam megrendítése volt, de „arra vagyunk a világon, hogy a rosszból is jót csináljunk” – fogalmazott Balog. Ellenpéldaként a rendőrség mostani, a népvándorlás idején tanúsított fellépését hozta fel, ahol a rendőrség minden törvényt betartva, az emberi méltóság megsértése nélkül kezelte a rendkívüli helyzetet, s védte meg az országot és a schengeni határokat is.
Balog Zoltán szerint az emberi jogok közül az egyenlőséget nem úgy kell kezelni, hogy „akiknek több van, azoktól vegyük el”, az állam a dolga az esélyteremtés. „Ezért beszélünk mi munkaalapú társadalomról – tette hozzá. – Lehet fanyalogva emlegetni például a közmunkát, de amióta ez van, a belvíz nem okoz milliárdos károkat, mert van, aki az árkokat kitakarítja, s nem önti el a településeket a víz.” Európának a zsidó-keresztény kultúrát kell követnie, ami az emberi jogok tekintetében nem más, mint a teremtmény méltósága. Enélkül – hangsúlyozta a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke – Európában párhuzamos társadalmak jönnek létre, amelyek „együttélési lehetetlenségekhez” vezetnek.
