A Gulagra elhurcolt, illetve a Szovjetunióban meghurcolt zsidóságról tartottak konferenciát tegnap Budapesten az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) szervezésében.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija a Szovjetunióban élő vallásos zsidókról szólva elmondta: a sztálini rendszer tiltott mindenféle vallást, a zsidó vallás gyakorlását pedig olyan praktikus tilalmak is ellehetetlenítették, mint például a kötelező szombati munkavégzés vagy a gyermekek vallási oktatásának és körülmetélésének a tilalma. Aki pedig szembeszegült e tilalmakkal, az könnyen a Gulagon találhatta magát.
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy a Gulag nem csupán a szovjet állam által létrehozott kényszermunkatáborok világát jelöli, hanem a szovjet típusú diktatúra szimbóluma. A határtalan jogtalanság, az embertelenség jelképe, amelyben több millió közép- és kelet-európai ember sorsa sűrűsödik össze a Baltikumtól a Balkán-félszigetig.
Bemutatták tegnap a Szovjetunióba hurcolt magyarokra vonatkozó legnagyobb, összefüggő irategyüttes digitális adatbázisát, amelyet a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) készített el a Gulág Emlékbizottság támogatásával. Mikó Zsuzsanna, a MNL főigazgatója kijelentette: a mintegy hétszázezer oldalnyi iratanyag digitalizálása hatalmas lehetőség, mert az 1945 utáni időszak legtragikusabb eseménye, hogy a magyar kormány közreműködésével a szovjet megszálló csapatok magyar állampolgárokat hurcoltak el a Szovjetunió lágereibe mindenféle ítélet nélkül. Az MNL Oktatólapok internetes oldalán elérhető interaktív Gulag-alkalmazás közérthető formában ismerteti a korszak történelmét, a kutatási eredményeket.
