Új határátkelőhelyek létesülnének még ebben az európai uniós (EU) ciklusban Magyarország és Horvátország között. Megépül a hiányzó autópálya-kapcsolat is, és a nemzetközi vasúti korridorokon is történnek beruházások.
Versenyhátrányt jelentenek a magyar–horvát határtérségben az egymástól távol lévő határátkelők, bonyolultabbá teszik a határ menti régiók közötti kapcsolattartást, és kettévágják a gazdaságilag egybetartozó térséget. Külgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, hogy sűrűbbé tegyük a határátlépési lehetőségeket. Magyarország az elmúlt években a legtöbb szomszédos állammal miniszterelnöki szintű megállapodást kötött a határon átnyúló infrastrukturális fejlesztésekről. Mivel Horvátországgal ez még nem történt meg, értesüléseink szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium tervei között szerepel a horvátokkal való egyezmény aláírása is.
Az idei, januári kormányhatározat négy közúti határátkelő létesítését tartalmazza. Az új átkelőket a magyar és a horvát fél EU-pénzek felhasználásával még ebben a ciklusban, 2020 előtt szeretné megvalósítani.
Szintén uniós forrás igénybevételével épülne meg az M6-os autópálya még hiányzó, Bóly és Ivándárda közötti, országhatárig vezető szakasza. A meglévő M7-es autópálya melletti második gyorsforgalmi kapcsolatunk erősíti Horvátország keleti felével és Bosznia-Hercegovinával gazdasági-közlekedési kapcsolatainkat, valamint kényelmes eljutást biztosít a horvátországi magyar közösségeknek az anyaország felé. Horvát oldalon – a magyarhoz hasonlóan – nagyjából húsz kilométeres szakasz hiányzik Eszék és az országhatár között, amelynek kivitelezéséhez Horvátország is pályázhat uniós forrásra.
A vasúti kapcsolatok bővítése főként a személyszállítás és a fiumei kikötő elérése miatt fontos. Magyarországon az V. páneurópai folyosót két szakasz képezi, egyrészt a Budapest–Székesfehérvár–Balatonszentgyörgy–Gyékényes, másrészt a Budapest–Dombóvár–Gyékényes vasútvonal. Utóbbinak az V/C kiágazása a Dom-bóvár–Pécs–Magyarbóly szakasz, amely Magyarország és Bosznia-Hercegovina között teremt kapcsolatot.
A balatoni vasútvonalon már jelentős fejlesztések történtek: egyrészt megújult a Budapest–Székesfehérvár, valamint a Lepsény–Szántód–Kőröshegy közötti szakasz, és megkezdődött Kőröshegytől a Balatonszentgyörgyig tartó pálya átépítése is. A dombóvári fővonalon még csak Kaposvár környékén voltak fejlesztések: itt Dombóvár és Kaposvár között épült, épül át a pálya, hogy a szerelvények ismét száz kilométeres óránkénti sebességgel közlekedjenek. Az EU a költségek 85 százalékát finanszírozza a várhatóan idén megkezdődő Budapest-Kelenföld és Százhalombatta közötti vonal felújításakor. A magyar határtól a horvát fővároson át Fiumébe vezető vasútvonal fejlesztése a horvát fél kiemelt célja is, s a tervek szerint EU-források betervezésével a zágrábi vezetés szintén vasúti korszerűsítéseket végez a közeljövőben.
Az idei, januári kormányhatározat négy közúti határátkelő létesítését tartalmazza. Az új átkelőket a magyar és a horvát fél EU-pénzek felhasználásával még ebben a ciklusban, 2020 előtt szeretné megvalósítani.
Szintén uniós forrás igénybevételével épülne meg az M6-os autópálya még hiányzó, Bóly és Ivándárda közötti, országhatárig vezető szakasza. A meglévő M7-es autópálya melletti második gyorsforgalmi kapcsolatunk erősíti Horvátország keleti felével és Bosznia-Hercegovinával gazdasági-közlekedési kapcsolatainkat, valamint kényelmes eljutást biztosít a horvátországi magyar közösségeknek az anyaország felé. Horvát oldalon – a magyarhoz hasonlóan – nagyjából húsz kilométeres szakasz hiányzik Eszék és az országhatár között, amelynek kivitelezéséhez Horvátország is pályázhat uniós forrásra.
A vasúti kapcsolatok bővítése főként a személyszállítás és a fiumei kikötő elérése miatt fontos. Magyarországon az V. páneurópai folyosót két szakasz képezi, egyrészt a Budapest–Székesfehérvár–Balatonszentgyörgy–Gyékényes, másrészt a Budapest–Dombóvár–Gyékényes vasútvonal. Utóbbinak az V/C kiágazása a Dom-bóvár–Pécs–Magyarbóly szakasz, amely Magyarország és Bosznia-Hercegovina között teremt kapcsolatot.
A balatoni vasútvonalon már jelentős fejlesztések történtek: egyrészt megújult a Budapest–Székesfehérvár, valamint a Lepsény–Szántód–Kőröshegy közötti szakasz, és megkezdődött Kőröshegytől a Balatonszentgyörgyig tartó pálya átépítése is. A dombóvári fővonalon még csak Kaposvár környékén voltak fejlesztések: itt Dombóvár és Kaposvár között épült, épül át a pálya, hogy a szerelvények ismét száz kilométeres óránkénti sebességgel közlekedjenek. Az EU a költségek 85 százalékát finanszírozza a várhatóan idén megkezdődő Budapest-Kelenföld és Százhalombatta közötti vonal felújításakor. A magyar határtól a horvát fővároson át Fiumébe vezető vasútvonal fejlesztése a horvát fél kiemelt célja is, s a tervek szerint EU-források betervezésével a zágrábi vezetés szintén vasúti korszerűsítéseket végez a közeljövőben.
