Idén 3,5 százalékos, jövőre pedig 3,2 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság, amely hétfőn tette közzé Brüsszelben az esedékes téli gazdasági előrejelzését mind az unió egészére, mind az egyes tagországokra nézve.
A brüsszeli testület, amely hétfőn tette közzé az esedékes téli gazdasági előrejelzését az unió egészére és az egyes tagországokra, őszi gazdasági előrejelzésében 2017-re még 2,6 százalékos, 2018-ra pedig 2,8 százalékos növekedést prognosztizált.
A gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (EcFin) friss helyzetértékelésben emlékeztettek arra, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) tavaly "csak" 1,9 százalékkal nőtt, miközben a bővülés 2015-ben még 3,1 százalék, 2014-ben pedig 4 százalékos volt.
Varga Mihály: Jó pályán van a magyar gazdaság
Nagyon fontos üzenet, hogy a magyar gazdaság külső szemlélők szerint is jó pályán van - mondta Varga Mihály az Európai Bizottság most közzétett téli gazdasági előrejelzésére reagálva.
A nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott: "örülünk annak, hogy korábbi kritikusaink egyre inkább elismerik azt a teljesítményt, ami az ország mögött van".
Hozzátette: az Európai Bizottság jelentésében azt állapítja meg, hogy a magyar gazdaság továbbra is az uniós átlag fölött növekszik, jelentősen emelkedett a munkahelyek száma, és mindeközben olyan intézkedéseket hozott a kormány, amelyek hozzá tudnak járulni az ország versenyképességének erősítéséhez.
Varga Mihály hangsúlyozta: ezek a folyamatok nem állnak meg.
Ha nem tör ki újabb hullám, amely megrengeti a világgazdaság egészét, akkor joggal feltételezhető, hogy tartós marad az a felzárkózási folyamat, amivel Magyarország közelít a fejlettebb országokhoz, azaz gyorsabban tud növekedni az ország, mint a nyugat-európaiak - fogalmazott a tárcavezető.
A növekedés 2016-os visszaesése főként annak tudható be, hogy mérséklődött az uniós források felhasználása, és ezáltal csökkent azok növekedésserkentő ereje. Az adatokból kiderült, hogy a beruházások 9,6 százalékkal csökkentek, a magánfogyasztás azonban a bérek és foglalkoztatottság emelkedése nyomán 4,8 százalékkal nőtt.
A következő időszakban ugyanakkor várhatóan élénkülni fognak a beruházások a bizottság szerint, ahogyan a háztartások fogyasztása is tovább fog nőni a fogyasztói bizalom, illetve a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitásának javulása következtében. A tavalyi év után a 2017-es és 2018-as növekedésnek is a belföldi háztartások fogyasztása lesz a fő hajtóereje, amely idén 4,8, azt követően pedig 3,9 százalékkal fog nőni.
A várakozások szerint növekedésserkentő hatása lesz, hogy a kormány novemberben fokozatos minimálbéremeléséről, járulékcsökkentéséről és a társasági nyereségadó mérsékléséről állapodott meg a szociális partnerekkel, minthogy a magasabb bérek a fogyasztást, az alacsonyabb adók pedig a befektetések növekedését vonják maguk után.
A szakértők arra számítanak, hogy a magyarországi munkanélküliség tovább zsugorodik majd, idén 4,8 százalékos, 2018-ban pedig 4,5 százalékos lesz a tavalyi 5,2 százalékot követően. Korábban 4,7, illetve 4,1 százalékkal számoltak a bizottság elemzői. Mint írták, a munkaerőpiac "telítődése" nyomán a bérek jelentősen nőni fognak a vizsgált időszakban. Megjegyezték, hogy a munkaerőhiány már jelenleg is problémákat okoz az országban, különösen az ipar, az építőipar és a szolgáltatások területén.
Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény becslései szerint az infláció fokozatosan emelkedni fog, a fogyasztói árindex a tavalyi 0,4 százalékról 2017-re 2,2 százalékra, majd 2018-ra 3,1 százalékra ugrik a hazai kereslet növekedése nyomán, átlépve a jegybank 3 százalékos célját.
A költségvetési hiány a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt fog maradni, a tavalyi 1,8 után az EU-s fejlesztési projektek hazai társfinanszírozásának növekedése, az emelkedő kiadások és az adócsökkentések miatt idén 2,4, jövőre pedig 2,5 százalék körül várható az uniós prognózis szerint. Az egyszeri bevételek, illetve az állami szociális kiadások mérséklése részben ellensúlyozni fogja a deficit növekedését maguk után vonó intézkedéseket - mutattak rá.
Az államadósság tavaly 1,2 százalékpontos csökkenéssel a GDP 73,5 százalékára mérséklődött, 2017-ben 72,3, 2018-ban pedig 71,2 százalékra lehet számítani - írták a dokumentumban.
NGM: A növekedést a stabilitás megőrzése mellett sikerül tovább folytatni a bizottság szerint
Az Európai Bizottság a novemberben előrejelzett 2,6 százalékkal szemben idén 3,5 százalékos gazdasági növekedést vár Magyarországon téli gazdasági elemzésében. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a korrekció is mutatja, hogy a tavaly év végén kötött hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően gyorsulhat a magyar gazdaság. A szaktárca közleményében rámutat: a bizottság prognózisa így már közelít az NGM decemberi makrogazdasági és költségvetési kitekintésében közzétett várakozásaihoz. A tárca 2017-ben 4,1 százalékos, 2018-ra 4,3 százalékos GDP-növekedéssel számolt. Felidézi: a kormány, a munkaadók és a munkavállalók közötti megállapodás 2017-ben és 2018-ban minimálbér- és garantált bérminimum emelést, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek jelentős csökkentését, a társasági adókulcs egyszámjegyűvé tételét, továbbá a 2018-at követő években a reálbér-növekedéstől függő további munkáltatói adómérséklést tesz lehetővé.
A jelentős adócsökkentések és béremelések eredményeként hat év alatt 40 százalékkal növekedhetnek a reálkeresetek Magyarországon, amely az életszínvonal további emelkedését jelentheti. A bérmegállapodással elkezdődik a felzárkózás az uniós bérekhez, a munkáltatói adóterhek csökkentésével pedig hat év alatt a vállalkozókat terhelő adók szintje a régiós versenytárs országok szintjére mérséklődik. Az alacsony adókulcs egyértelműen versenyelőnyt és komoly vonzerőt jelenthet a vállalatcsoportok beruházási döntései során, a gazdaságélénkítő hatás mellett a gazdaság fehérítését is segíteni fogja.
A megállapodás érdemben befolyásolja a következő években várható makrogazdasági folyamatokat, magasabb növekedési pályára állítva a magyar gazdaságot. Ezt a várakozást támasztotta alá az Európai Bizottság friss előrejelzése, amely szerint az idei 3,5 százalékos növekedés után 2018-ban 3,2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság. Az elemzés kitér arra is, hogy a magyar gazdaság ezzel jelentősen, a 28 tagállam és az eurózóna átlaga felett fog bővülni, így folytatódik Magyarország felzárkózása.
A növekedést a stabilitás megőrzése mellett sikerül tovább folytatni a bizottság szerint, a magyar költségvetési hiánya idén 2,4, jövőre 2,5 százalék, azaz végig a 3 százalékos határ alatt marad. Az erősödő gazdasági növekedésnek és az alacsony költségvetési hiánynak köszönhetően csökkenő adósságrátával számol a bizottság, 2018 végére 71,2 százalék lehet a mutató várakozásuk szerint - ismerteti közleményében a szaktárca.
