A kenyér harmincszázalékos áremelkedésével kell kalkulálniuk a fogyasztóknak januártól. A sütőiparban növelni kell a béreket, hogy megtartsák a munkaerőt, most háromezer pék szakmunkás hiányzik.
Az elmúlt öt évben nem volt áremelés a sütőiparban, de erre mindenféleképpen sort kell keríteni az ágazat rossz helyzete, valamint a valószínűsíthetően jelentős minimálbér-emelés és a szakmunkásokra vonatkozó garantált bérminimum növelése miatt – mondta a Magyar Hírlapnak Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke. Úgy fogalmazott: ildomos volna már januártól emelni a kenyér árát, a reális mérték harminc százalék lenne. Hozzáfűzte: minden egyes pékség maga dönti el, hogy mikortól és hogyan emeli az árait. Nem extraprofitot akarnak, hanem szeretnének megélni. Ki kell fizetniük a januártól növekvő béreket, és kezelniük kell a minimálbér-emelésből és a garantált bérminimum növekedéséből fakadó bérfeszültségeket.
A hazai pékségek szeretnék megtartani a munkaerőt. Jelenleg átlagosan 160 ezer forintot keres egy pék szakmunkás havonta. Már háromezer szakmunkás hiányzik a szakmából, és ebben nincs benne a kisegítő személyzet. Sok pék külföldön keresi a kenyerét, és már nemcsak Ausztriában, Németországban, az Egyesült Királyságban, hanem Svájcban, Svédországban és Norvégiában is.
Septe megjegyezte: a pékségek nyeresége jelenleg nulla és két-három százalék között mozog. Nemritkán elavult gépeken dolgoznak a pékek, szükség lenne beruházásra, műszaki-technológiai fejlesztésekre is.
Jövőre bizonyosan nem csökken a kenyér áfája, de a szövetség bízik abban, hogy a jelenlegi 18 százalékos áfakulcs öt százalékra mérséklődhet 2018-ban, s erre kormányzati ígéretet is kapott. Az országban valamivel kevesebb, mint ezer magyar pékség működik és mintegy hétszáz albán. A szövetség elnöke aláhúzta: azonos termelési feltételek megkövetelését szeretnék, akár a higiéniai körülményekben, akár a munkajogi, munkaügyi szabályokat tekintve. Így például bejelentett munkaerő, pénztárgép használata, a magyar élelmiszerkönyv előírásainak betartása.
A magyar pékség védjegyet százötven sütőipari cég ötszáz üzlete használja, valamennyi a szövetség tagja, és megfelel a követelményeknek, például ellenőrzött, egészséges az alapanyag, és hagyományos a technológia. Az elnök szerint az emberek értékelik a védjegy garantálta minőséget, de azt szeretné, ha többekben tudatosodna: magyar termék vásárlásával a hazai sütőipar talpon maradását is segítik.
A hazai pékségek szeretnék megtartani a munkaerőt. Jelenleg átlagosan 160 ezer forintot keres egy pék szakmunkás havonta. Már háromezer szakmunkás hiányzik a szakmából, és ebben nincs benne a kisegítő személyzet. Sok pék külföldön keresi a kenyerét, és már nemcsak Ausztriában, Németországban, az Egyesült Királyságban, hanem Svájcban, Svédországban és Norvégiában is.
Septe megjegyezte: a pékségek nyeresége jelenleg nulla és két-három százalék között mozog. Nemritkán elavult gépeken dolgoznak a pékek, szükség lenne beruházásra, műszaki-technológiai fejlesztésekre is.
Jövőre bizonyosan nem csökken a kenyér áfája, de a szövetség bízik abban, hogy a jelenlegi 18 százalékos áfakulcs öt százalékra mérséklődhet 2018-ban, s erre kormányzati ígéretet is kapott. Az országban valamivel kevesebb, mint ezer magyar pékség működik és mintegy hétszáz albán. A szövetség elnöke aláhúzta: azonos termelési feltételek megkövetelését szeretnék, akár a higiéniai körülményekben, akár a munkajogi, munkaügyi szabályokat tekintve. Így például bejelentett munkaerő, pénztárgép használata, a magyar élelmiszerkönyv előírásainak betartása.
A magyar pékség védjegyet százötven sütőipari cég ötszáz üzlete használja, valamennyi a szövetség tagja, és megfelel a követelményeknek, például ellenőrzött, egészséges az alapanyag, és hagyományos a technológia. Az elnök szerint az emberek értékelik a védjegy garantálta minőséget, de azt szeretné, ha többekben tudatosodna: magyar termék vásárlásával a hazai sütőipar talpon maradását is segítik.
