Az egész világon gyorsabban emelkedik a tengerek szintje, mint az utóbbi kétezer-nyolcszáz év bármely időszakában, az aggasztó folyamatot pedig egyre gyorsítja az emberiség okozta globális felmelegedés – olvasható egy, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában megjelent új tanulmányban.
A 19. század végéig, az ipari forradalom időszakáig megfigyelt leggyorsabb ütemű emelkedés három-négy centiméter volt évszázadonként. Abban a korban a globális tengerszint tartotta magát a két évezredes átlaghoz, és attól nem tért el egyik irányba sem 7,5 centiméternél nagyobb értékben. A múlt évszázadra az óceánok szintje azonban már tizennégy centiméterrel emelkedett, majd 1993 óta az évszázadonkénti emelkedési ráta elérte a harminc centimétert.
Az említett tanulmány megállapítása szerint e század végére a világtengerek szintje 28-131 centiméterrel emelkedik majd. Az érték attól függ, hogy az addig hátralévő időszakban mennyi üvegházhatású gáz jut a Föld légkörébe. Bob Kopp, a Rutgers Egyetem professzora, a dolgozat vezető szerzője szerint a globális felmelegedés, illetve a tengerszint emelkedésének hátterében a fosszilis tüzelőanyagok elégetése áll. A kutatók három évezred változásait vizsgálták a témakörben, és megállapították, hogy az ipari forradalom kezdetéig a tengerek vízszintje folyamatosan csökkent.
A tengerek térnyerésének nem csupán gazdasági, hanem az egész civilizációnkra kiható súlyos hatásai lehetnek, mivel az emberiség csaknem harmada már jelenleg is a partokon, a víz közvetlen közelében él, és ez az arány a következő évtizedekben várhatóan meredeken emelkedni fog. A tengerszint egy-másfél méteres emelkedése nemcsak világvárosokat tenne tönkre, hanem olyan, javarészt a mezőgazdálkodásra berendezkedett országok életét lehetetlenítené el, mint például Hollandia. A világgazdaság egyik húzótérségében, a délkelet-ázsiai régióban a partvidékeken lakók döntő többsége már ma is alig egy méterrel él a tengerszint felett.
Tizedszer borul az idén sötétségbe a világ
Már csaknem kétszáz ország 2,3 milliárd lakója vesz részt az éghajlatváltozás elleni küzdelem szimbólumává vált kezdeményezésben, amelyben egy órára kikapcsolják a nem létfontosságú elektromos berendezéseket. Március 19-én Magyarországon a Föld Órája Fővárosa kihívás központi rendezvényének a Művészetek Palotája ad otthont, ahol a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a Nemzeti Filharmonikus Zenekar lép fel Kocsis Zoltán vezényletével és Ingrid Fliter zongoraművész közreműködésével. A decemberi párizsi klímacsúcson a világ számos országa komoly vállalásokat tett a környezetet terhelő ártalmak mérséklésére, régiónkban például Ciprus a műanyag zacskók és a poliészter csomagolóanyagok betiltását fontolgatja.
