Az emberek szívesen költöznek azokba a térségekbe, ahol kedvezően alakulnak a gazdasági folyamatok, még akkor is, ha ez magasabb ingatlanárakkal jár. Kiemelkedően magas az épített lakások száma Győr-Moson-Sopron megyében, ahol százezer lakosra 144 új lakás jut.
Az épülő lakások ára a település méretével arányosan csökken (Fotó: Kocsis Zolltán)
A lakásárakat és az adásvételek számát tekintve egyértelműen kimutatható, hogy az országon belüli költözéseket, vándorlásokat jelentősen befolyásolják a helyi gazdasági folyamatok. Ezek alapján a sok tranzakcióval és magas árakkal jellemezhető térségekben pozitív vándorlási mérleg jellemző (ide költöznek), szemben az alacsony tranzakciószámmal és árakkal jellemezhető vidéki térségekkel (onnan elvándorolnak) – olvasható az Otthon Centrum elemzésében. Ettől eltérően ezerlakosonként kevesebb tranzakció és alacsonyabb árak, mégis pozitív vándorlási mérleg jellemzi Vas, Győr-Moson-Sopron, Fejér megye nagyobb városoktól távolabb elhelyezkedő járásait. Debrecenben viszont ennek ellentéte tapasztalható, hiszen a magas árak és az ezer lakosra vetített magas tranzakciószám ellenére elvándorlás jellemzi a települést és közvetlen környezetét. Mindkét példa a régió helyzetével magyarázható. A Nyugat-Dunántúl kedvező gazdasági-földrajzi adottságai a régió kisebb városaira is kedvezően hatnak, ellentétben az Észak-Alfölddel, ahol Debrecen gazdasági potenciálja is kevés a térség népességének megtartásához.
Az anyagi jólét, így a lakásvásárlás szempontjából is meghatározó a havi nettó átlagkeresetek alakulása, amely az országban 115–222 ezer forint között alakult 2016 első fél évében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. A legmagasabb érték a fővárosra vonatkozik, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabbak a bérek. Ezzel összefüggésben a munkanélküliségi ráta értéke két–tizenkét százalék között oszlik meg az országban. A legkedvezőbb értékek Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér megyében jellemzőek, ahol három százalék alatti a munkanélküliség. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mért tizenkét százalékos munkanélküliségi ráta a legkedvezőtlenebb az országban, amely négy százalékponttal magasabb az összes megyei értéknél.
A regisztrált vállalkozások fajlagos értékében a főváros mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg megye van az élen ezer lakosra jutó kétszáz vállalkozással, ám itt ezek egy része kevésbé működő, kényszervállalkozás. A legalacsonyabb értékek Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyére jellemzőek. A vállalkozásokkal részben összefügg az épített lakások száma, amelyben a legmarkánsabb különbség rajzolódik ki az ország megyéi között. Kiemelkedően magas az épített lakások száma Győr-Moson-Sopron megyében, ahol százezer lakosra 144 új lakás jut. Ellenben Észak-Magyarországgal, ahol százezer lakosra csak négy épített lakás jut.
A legtöbb adásvétel a főváros legnagyobb – XI., XIII., XIV. – kerületeiben, valamint a legnagyobb városainkban valósult meg, míg a legkevesebb tranzakció az északkeleti és a délnyugati országrészben. Ezer lakosra vetítve a főváros dominanciája érvényesül, ami érthető is, hiszen a fővárosban a legmagasabbak a nettó jövedelmek, valamint alacsony munkanélküliség és magas vállalkozási kedv jellemző. Szintén kedvezően alakultak a tranzakciószámok a régióközpontokban és a Balaton-parti járásokban. Népességszámra vetítve a legkevesebb adásvétel Északkelet-Magyarországon, a Miskolctól és Nyíregyházától északra fekvő járásokban következik be.
Országosan, ahol sok adásvételt ütnek nyélbe, ott jellemzően magasabb áron kelnek el a lakások, szemben a kevés tranzakcióval és elvándorlással jellemezhető térségekkel. Az Otthon Centrum szerint ez év első kilenc hónapjának eladásai alapján a fővárosban a legdrágább kerületek Pesten az V. és VI., míg Budán az I., II., III., XII., ezekben ötszázezer forint feletti négyzetméterár jellemzi a társasházi lakásokat. A panellakások esetében pedig a XI. és a XIII. kerület bizonyul a legdrágábbnak, ahol 350 ezer forintos árfekvés a mértékadó. A családi házak Buda hegyvidéki kerületeiben, a II. XI. és a XIII. kerületben a legdrágábbak négyszáz–ötszázezer forintos négyzetméterárral. A főváros legolcsóbb része a délkeleti városrész (a XVIII–XXI., XXIII. kerületek), amelyet minden kategóriában a legkedvezőbb árfekvés jellemez 2016 első kilenc hónapjának eladásai alapján. A társasházak esetében 250, a panelnél 230, míg a családi házaknál kétszázezer forintos átlagos négyzetméterár jellemző itt.
Az összesítés szerint vidéken jóval mérsékeltebb négyzetméterárak jellemzőek. A legdrágább városok mindhárom használtlakástípus-kategóriában Sopron, Debrecen és Győr. A társasházaknál kétszázötven–háromszázezer, míg a panelnél és a családi házaknál kétszáztíz–kétszázhatvanezer forintos négyzetméterár jellemzi legdrágább városainkat. Az árak jellemzően a településmérettel arányosan csökkennek, és a kisebb városokban százezer forint, míg a kisebb községekben akár ötvenezer forint alatti négyzetméterár válik meghatározóvá mindhárom használtlakástípus-kategóriában. Mindezt a gazdaság koncentráltsága idézi elő azáltal, hogy a nagyobb, nyereségesebb vállalkozások a nagyobb városok mellé települnek a rendelkezésre álló nagyszámú helyi munkaerő okán, ez pedig a város felé irányuló mobilitást, végső soron emelkedő ingatlanárakat eredményez. Ezalól a jelentős üdülőövezetek jelentenek kivételt – elsősorban a Balaton-parti települések –, ahol a vidéki átlagnál magasabb árak jellemzőek.
