Biztosított a lakosság gázellátása a fűtési szezon végéig. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adataiból az is kiderül, hogy minden ellenkező híreszteléssel ellentétben, az idén és tavaly egyaránt biztosított volt az ellátás. Sőt az elmúlt években egyszer sem kellett igénybe venni a biztonsági földgázkészletet.
A lakossági fogyasztók biztonságos ellátása érdekében az elmúlt tíz év legmagasabb téli gázfogyasztásának legalább hatvan százalékának megfelelő mennyiségű földgázt kell elhelyezniük az egyetemes szolgáltatóknak a tárolókban. A földgáz biztonsági készlet mértékéről szóló rendelet 2017. október 31-től 1,2 milliárd köbméterben határozza meg a biztonsági készlet mértékét – mondta lapunknak Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) sajtófőnöke. Hangsúlyozta, hogy a gáztárolók feltöltése kereskedelmi feladat, a napi kitárolás az érintett egyetemes szolgáltató ütemezése szerint történik.
A MEKH folyamatosan nyomon követi a hazai földgázellátást: elegendő, az előírt minimumot bőven meghaladó földgáztartalék áll rendelkezésre, az importutánpótlás folyamatos, a behozatalt pedig kiegészíti a hazai kitermelés. A MEKH a honlapján rendszeresen közzéteszi a tárolói készletszint alakulását, aminek segítségével ez bárki számára nyomon követhető.
A MEKH honlapján elérhető adatok szerint az ország öt tárolójában – március 15-én – 1,7 milliárd köbméter földgáz állt rendelkezésre, ez a mennyiség még egy elhúzódó tél esetén is fedezi az ország gázszükségletét. Összehasonlításul: Magyarország napi gázfogyasztása egy télvégi napon átlagosan negyvenmillió köbméter, ebből a lakosság mintegy húszmilliót használ fel. A gázrendszer szállítási és kitermelési kapacitása napi csaknem kétszázmillió köbméter, ez pedig extrém helyzetben is biztosítja a hazai gázigényeket. 
A valaha legnagyobb országos földgázfogyasztást 2005. február 9-én mérték, ez 89,5 millió köbméteres napi mennyiséget jelentett. A 2017 folyamán mért legmagasabb földgázfogyasztás tavaly január 10-én volt, 69,8 millió köbméter, s ez húszmillió köbméterrel maradt el a csúcsértéktől. Az adatokkal összehasonlítva, látszik, hogy a hazai földgázrendszer 197,2 millió köbméteres naponkénti betáplálási kapacitása jelenleg ennek több mint háromszorosa, azaz az ellátásbiztonság műszaki háttere megfelelő – mutatott rá Scherer Zsolt.
Tavalyelőtt február 26-án fogyott a legtöbb földgáz, akkor az átlaghőmérséklet plusz két fok volt, a felhasználás pedig 39,5 millió köbmétert ért el. Tavaly február 26-án nem egészen 36,3 millió köbméter földgáz fogyott, az átlaghőmérséklet 4,5 fok volt. Ha az idei február utolsó napjait nézzük, 26-án közel 64,5 köbmétert használtunk fel, az utolsó két nap pedig ennél is több, körülbelül 66,5 millió köbméter földgáz fogyott. Ekkor az átlaghőmérséklet is alacsony, mínusz 6,9 fok volt, a leghidegebb napon pedig mínusz 10,1 fokot mértek.
Ha a fűtési szezonok teljes időtartamát vizsgáljuk, az elmúlt tizenkét évben a 2007–2008-as idény bizonyult a leghidegebbnek, 5473 millió köbméteres felhasználással, míg 2013–2014 telén ennek csupán alig kétharmada, 3536 millió köbméter fogyott.
A szolgáltatás zavartalanságát a földgázellátás diverzifikációja biztosítja. Magyarország földgázfelhasználásának közel egyötöd része származik hazai kitermelésből, a behozatal pedig három irányból is lehetséges. Egyrészt Ukrajna felől a Testvériség földgázvezetéken, másrészt Ausztria, harmadrészt Szlovákia felől, de utóbbi kapacitásai még kihasználatlanok. Ezek mellett kisebb kapacitás szállítására alkalmas összeköttetéssel rendelkezünk Horvátországgal és Romániával is.
Jelentős lépést jelent az energiabiztonság területén az a megállapodás, amelyet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter írt alá februárban, Bukarestben. Kollégájával megállapodott arról, hogy a román fél 2020-ra megteremti a Magyarországra irányuló gázexport műszaki feltételeit, 2022-től pedig lehetőség nyílik jelentős mennyiségű, a Fekete-tengeren kitermelt gáz Magyarországra szállítására azáltal, hogy magyar vállalatok kötötték le a majdani román–magyar gázszállítási útvonal teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres szállítási kapacitását. Ez azért is jelentős beruházás, mert hazánk ennek köszönhetően nagy mennyiségben tud gázt vásárolni új, nem Oroszországhoz köthető forrásból.
A budapesti lakossági földgázár továbbra is a legolcsóbbak egyike Európában – olvasható ki a hivatal honlapján közzétett táblázatokból. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nemzetközi sztenderdek alapján kidolgozott ár-összehasonlítása az európai fővárosok villamosenergia- és földgázárait mutatja be.
A hazai egyetemes szolgáltatói gázárak vonatkozásában Scherer Zsolt kiemelte: a beszerzési (régiós) gázár csak egy tényező a végfelhasználói árban. Lakossági fogyasztás esetén a számla csupán 49 százaléka maga a gázár. Ehhez adódik hozzá a rendszerhasználati díj, a szállítás, az elosztás, a tárolás költsége, ami a teljes díj 22 százaléka (s ezek együttesen garantálják az ellátás folyamatosságát), továbbá a nyolcszázalékos kereskedelmi árrés, valamint legvégül az áfa.
Honnan van a téli tartalék?
Az importforrás egy részét a nyári hónapokban földgáztárolókba helyezzük el, ahonnan a téli időszakban, a megnövekedett földgázigény jelentkezésekor kitároljuk, azaz újból felszínre hozzuk, és a folyamatosan érkező importföldgáz-mennyiséggel, valamint a hazai kitermeléssel együtt használjuk fel. A készletek tárolása olyan föld alatti rétegekben lehetséges, amelyek korábban földgázlelőhelyek voltak, nincsenek tehát erre a célra rendszeresített „tartályok”. A tárolókban egyébként összesen 6,3 milliárd köbméter földgázt lehet elraktározni, ez – a lakosság számára – közel két fűtési szezonra elegendő mennyiség. Ha a magyar tárolókapacitás és ellátásbiztonság nem lenne megfelelő, nem tudtuk volna évekkel ezelőtt kisegíteni Szerbiát földgázzal, azonban hazánknak már akkor is megfelelő mennyiségű tartalékai voltak – húzta alá Scherer Zsolt.
Bőséges tárolókapacitás
A földgáz szállítása és tárolása terén az egyik legnagyobb kihívást évről évre a fogyasztás szezonális ingadozása jelenti. A telente jelentősen megnövekedő igények kielégítéséről föld alatti gáztárolók segítségével gondoskodunk A hazai tárolói kapacitás 6,2 milliárd köbméter, amelyből alapesetben 1,2 milliárd köbméter biztonsági tároló. A legnagyobb tározókkal Németország, Olaszország és Franciaország rendelkezik Európában, hazánk e tekintetben a negyedik helyen áll. A magyarhoz hasonlóan magas tárolói kiépítettség elsősorban a régiónkban mutatkozik, Szlovákia, Ausztria és Csehország rendelkezik a miénkhez hasonló kapacitással. A legfrissebb adatok alapján az egész országot behálózó nagynyomású földgázszállító távvezetékrendszerünk 5782 kilométer hosszú, amelyből a tranzitszállítási irány hossza háromszázhetven kilométer.
Összeállításunk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatásával készült
