Miközben az Egyesült Államokban érik az újabb kamatemelés, addig Európában a Brexit-szavazás hatásait emésztik a pénz- és tőkepiacok, Japánban pedig a költségvetési lazítás ellenére sem élénkül a gazdaság. A világ nagy jegybankjainak beavatkozásaira számítanak a szakértők.
Az unió gyengélkedése miatt lépnie kell a központi banknak (Fotó: MTI)
A brit népszavazás óta, közvetlenül a Brexit által okozott potenciális gazdasági visszaesésre is reagálva, de általában véve is, a vártnál lassabb felívelés miatt a világ vezető jegybankjai tovább folytatják lazítási ciklusaikat. Az angol jegybank már a lazítás útjára lépett, pénzpiaci elemzők szerint a Bank of Englandet a többiek is követik.
Janet Yellen amerikai jegybankelnök legutóbbi, Jackson Hole-i beszédében elmondta, az alapkamat értéke hetvenszázalékos valószínűséggel 2017 végén 0-3,25 százalék között, 2018 végén 0-4,5 százalék között alakulhat majd. Az elnöknő a széles kamatsávot gazdasági sokkhatások bekövetkezésének lehetőségével indokolta. Bár Yellen pozitívan értékelte az amerikai gazdaság helyzetét, kijelentette, hogy az utóbbi hónapokban szerinte indokoltabbá vált egy újabb kamatemelés a közeljövőben. Egyébként a nyár elején még átlagosan azt jelezték előre a Fed nyíltpiaci bizottságának tagjai, hogy az amerikai jegybank irányadó kamata 2,4 százalékon állhat 2018-ban, hosszú távon pedig három százalék lehet az egyensúlyi szint.
Félreértelmezik Janet Yellen késő augusztusi szavait, akik már a közeljövőben szigorítást várnak a Fedtől – vélik a világ második legnagyobb pénzügyi alapjánál. A CNBC idézte Henry H. McVey, a 131 milliárd dollárnyi eszközt kezelő KKR-alap vezetőjének szavait. Az elemzési vezető úgy véli, legalább 2020-ig egy százalék alatt maradhat a Fed irányadó kamata, ugyanis alacsonyabb kamatszintnél található a piac által becsültnél az a gazdasági egyensúlyi pont, amelyről a Fed elnöke augusztus végén beszélt.
A várakozásoknak megfelelően legutóbbi ülésén változatlanul nulla százalékon tartotta az irányadó kamatot az Európai Központi Bank (EKB), emellett a kamatfolyosó másik két elemén, a hitelkamaton és a betéti kamaton sem változtattak. Szakértők úgy tartják, még az ősszel lépni kell az EKB-nak, miután az eurózóna gazdasága továbbra sem talált magára. A növekedés minimális, ráadásul csak a legfejlettebb nyugat-európai uniós tagállamok képesek az érdemi fejlődésre. Minden jel szerint marad az eurózóna jegybankjának eszközvásárlási programja, amely az előrejelzési időtávon – két esztendő – becslések szerint az inflációt 0,4 százalékkal, a gazdasági növekedést pedig 0,6 százalékkal emelte meg. Mario Draghi témával kapcsolatos minapi sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozza, hogy bár az EKB intézkedései aktívan hozzájárulnak az euróövezet gazdasági kilábalásához, ez azonban önmagában nem elegendő.
Munkaerőpiaci, illetve termelékenységet növelő szerkezeti reformokra van szükség a tagországokban. Emellett a költségvetési politikának is törekednie kellene arra, hogy a rendelkezésre álló mozgástér erejéig növekedést támogató intézkedéseket foganatosítson. Bár a japán jegybank eltökélt a monetáris lazítás mellett, a szigetországban eddig a költségvetési élénkítést lépték meg. Japán gazdasági növekedése az elmúlt két évtized leforgása alatt látványosan visszaesett, főleg a második világháború utáni „szuperperiódushoz” képest. Ezzel egyébként a távol-keleti szigetország nem volt egyedül, az Egyesült Államok növekedése sincs ott, mint ötven évvel ezelőtt.
Japánban a gazdaságélénkítő csomag az éves gazdasági teljesítmény 5,5 százalékát teszi ki, ami nem kevés, még ha több évre is oszlik el. Ám ettől a piac nem esett hanyatt, most mindenki a jegybank mennyiségi lazítására vár.
