Folytatódik a muzulmán rohingja kisebbség elleni etnikai tisztogatás Mianmarban még hat hónappal azután is, hogy elkezdődött a mianmari hadsereg hadművelete a hatóságokat támadó rohingja lázadók ellen, és e hadművelet hatására csaknem 700 ezer civil menekült el Arakán államból a szomszédos Bangladesbe - jelentette ki kedden kiadott közleményében az ENSZ egy magas rangú emberi jogi tisztségviselője.
Andrew Gilmour, a világszervezet emberi jogi főbiztosának helyettese négynapos látogatást tett a bangladesi Cox's Bazar körzetében, ahol a legtöbb menekült rohingja él, és beszélt is közülük sokakkal. A menekültek beszámoltak neki a mianmari biztonsági erők általi emberrablási esetekről és legalább egy halálesetről, amely februárban történt egy őrizetbe vett emberrel. "Úgy tűnik, hogy a folytatódik a rohingják elleni átfogó és szisztematikus erőszak, amelynek a formája most már nem a féktelen vérontás és a tömeges nemi erőszak, hanem egy kevésbé intenzív terrorkampány és halálra éheztetés, aminek nyilvánvalóan az a célja, hogy még többen meneküljenek el Bangladesbe" - írta Gilmour.
Azzal kapcsolatban, hogy Mianmar a Bangladessel novemberben megkötött megállapodás értelmében vállalta az elmenekültek visszafogadását, a tisztségviselő kijelentette: "Ilyen körülmények között szó sem lehet biztonságos, méltóságteljes és tartós visszatérésükről."
A mianmari kormány szóvivője a közlemény hírére azt mondta: egyelőre nem olvasta, de Mianmar nem követett el etnikai tisztogatást, és nem űz el senkit.
Gilmourtól függetlenül az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) is kiadott egy közleményt hétfőn, és eszerint a szervezetet aggasztja annak a több ezer rohingjának a sorsa, aki még éppen mianmari területen, a határ mentén, gyakorlatilag a "senki földjén" tengeti az életét. A mianmari hatóságok felszólították őket, hogy hagyják el a területet, mert jogellenesen tartózkodnak ott. "A UNHCR felhívja a mianmari hatóságok figyelmét arra, hogy mindenkinek joga van menedéket kérni, és joga van visszatérni otthonába, amikor erre alkalmasnak látja az időt és a körülményeket."
A mianmari kormányszóvivő erre úgy reagált, hogy a hatóságoknak biztonsági okokból joguk van kialakítani a határ mentén egy ütközőzónát, és elköltöztetni az ott lévőket. Azok az emberek azért tartózkodnak ott, hogy meg lehessen vádolni a mianmari hatóságokat tisztogatással, amelyet azután az ENSZ etnikai tisztogatásnak minősíthet - tette hozzá.
