Kötelező irányelvek alkalmazásáról, a hazai adórendszer átalakulásáról is szó volt az Adózás Európában címmel rendezett nemzetközi adókonferencián. Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára kiemelte, az elkövetkezendő években is kiemelt cél az adórendszer még inkább foglalkoztatás- és vállalkozásbaráttá tétele.
Csath Magdolna magántanár, Domokos László ÁSZ-elnök, Darák Péter, a Kúria elnöke és Herich György, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete elnöke (Fotó: Ficsor Márton)
A nemzetközi környezet megváltozik, amely folyamat a magyar költségvetést is érinti, a belső gazdasági környezet is megváltozott, a munkaerő-felesleget felváltotta a munkaerőhiány. A kapcsolódó adóadminisztráció csökkentése pedig a szakma, a tárca és az adóhatóság döntéshozók felé tett javaslatai alapján valósulhat meg – mondta Herich György, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete elnöke tegnap. Arról is beszélt, hogy a G20-ak befolyása miatt a tagokat tömörítő országok elképzeléseit könnyebb keresztülvinni az unión, ez pedig csökkentheti a magyar adórendszer mozgásterét is.
Darák Péter, a Kúria elnöke arról beszélt, az adóügyekben köttetett államközi egyezmények szabályozása esetén a választott bíráskodás – a két érintett országa által választott bíró, illetve a két ítész által közösen megválasztott elnök – intézménye nem csereszabatos a nemzeti pénzügyi bíróságok munkájával. Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke azt mondta, a Költségvetési Tanács fennállása óta a tavalyi az az év, amikor a legkedvezőbb folyamatok zajlottak. Hozzátette, az előirányzott állami adóbevételek is maradéktalanul beérkeztek. Szólt arról is, hogy a jövő évben is cél a fogyasztási típusú adók növelése, és a munkát terhelő járulékok csökkentése. Lapunk kérdésére elmondta, a célzott számvevőszéki vizsgálatok négyből három helyen feltárnak hiányosságokat, azonban ezeket az érintettek javarészt pótolják.
Csath Magdolna közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem magántanára kiemelte, nagyobb figyelmet kell fordítani a kis- és közepes vállalkozásokra, a mennyiség után pedig a minőséget kell előtérbe helyezni. Hasznosnak nevezte a beruházásokat és fontosnak a területi egyenlőtlenségek csökkentését, ugyanakkor szerinte tudásalapú cégek behívását, befektetéseit kellene szorgalmazni, mert a szerelési munkafolyamatok automatizálhatók.
A konferencia tájékoztatója végén Herich György a Magyar Hírlap kérdésére elmondta, a helyi iparűzési adó intézménye reformra szorulna. Fél százalékpontos csökkentése több mint háromszázezer cégről venné le az adminisztráció terhét. Utóbbi azért nehézkes, mert ezt a közterhet az önkormányzatok szedik be, nincsen egységes feldolgozási, szabályozási rendszere, mint azoknál az adónemeknél, amelyek az adóhatósághoz tartoznak.
Ugyancsak a konferencián Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár rámutatott: a versenyképesség növelését szolgálta az adórendszer elmúlt években megvalósított átalakítása, vagyis a jövedelmek, illetve az élőmunka közterheinek csökkentése, illetve az adóbeszedés hatékonyságának növelése. Ezt az utat szerinte folytatni kell. Az államtitkár szerint az adópolitika egyik legnagyobb kihívása napjainkban a nagyvállalatok, illetve digitális cégek adóelkerülési gyakorlatának visszaszorítása.
