A kedvező folyamatok következtében az államháztartás adóssága április–júniusban 248 milliárd forinttal 25 900 milliárd forintra csökkent.
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 89 milliárd forint, az időszakra eső bruttó hazai termék (GDP) egy százaléka volt a második negyedévben. A június végén zárult egy évben pedig 376 milliárd forintot tett ki, a GDP 1,1 százalékát, a negyedévvel korábbi 1,2 és a tavalyi 1,8 százalék után – közölte a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján honlapján a Magyar Nemzeti Bank. Az államháztartás adóssága április–júniusban 248 milliárd forinttal 25 900 milliárd forintra csökkent, ami a GDP 75,5 százalékának felel meg a negyedévvel korábbi 77,2, illetve a tavaly év végi 75,3 százalékkal szemben. Az adósság csökkenéséhez a nettó hiteltörlesztés 306 milliárd forinttal járult hozzá, amit a forint gyengülése 58 milliárd forinttal mérsékelt. Az államháztartás nettó tartozása 23 262 milliárd forintot, a GDP 67,8 százalékát tette ki 2016 második negyedévének végén, a március végi 69,3 és a tavaly év végi 69,1 százalék után.
A kormányzat nettó finanszírozási igénye 28 milliárd, a helyi önkormányzatoké 75 milliárd forint volt a második negyedévben, míg a társadalombiztosítási alapok 13 milliárd forint többlettel zártak. Eszköz oldalon jelentősen, 492 milliárd forinttal visszaesett a jegybanknál elhelyezett betétállomány. Ezt döntően a külföldi hiteltörlesztés indokolta, ami a hosszú lejáratú hitelek 490 milliárdos csökkenésében jelent meg. A kötelezettségek terén a rövid lejáratú értékpapírokból számottevő, 272 milliárd forintos, de az előző negyedévi 876 milliárdnál lényegesen kisebb nettó értékpapír-kibocsátás valósult meg. A kincstárjegyeket elsősorban a lakosság vásárolta, miközben a hitelintézetek által tartott állomány csökkent. Az államkötvények negyedéves forgalmát a nettó visszavásárlás jellemezte, ami döntően a külföldiek által tartott állományt érintette.
A belföldi állampapír-kibocsátás és törlesztés eredőjeként az államháztartás tartozása 225 milliárd forinttal emelkedett a lakosságnál, de 179 milliárddal csökkent a pénzügyi szektorban.
A kormányzat nettó finanszírozási igénye 28 milliárd, a helyi önkormányzatoké 75 milliárd forint volt a második negyedévben, míg a társadalombiztosítási alapok 13 milliárd forint többlettel zártak. Eszköz oldalon jelentősen, 492 milliárd forinttal visszaesett a jegybanknál elhelyezett betétállomány. Ezt döntően a külföldi hiteltörlesztés indokolta, ami a hosszú lejáratú hitelek 490 milliárdos csökkenésében jelent meg. A kötelezettségek terén a rövid lejáratú értékpapírokból számottevő, 272 milliárd forintos, de az előző negyedévi 876 milliárdnál lényegesen kisebb nettó értékpapír-kibocsátás valósult meg. A kincstárjegyeket elsősorban a lakosság vásárolta, miközben a hitelintézetek által tartott állomány csökkent. Az államkötvények negyedéves forgalmát a nettó visszavásárlás jellemezte, ami döntően a külföldiek által tartott állományt érintette.
A belföldi állampapír-kibocsátás és törlesztés eredőjeként az államháztartás tartozása 225 milliárd forinttal emelkedett a lakosságnál, de 179 milliárddal csökkent a pénzügyi szektorban.
