Jelentős összegek távoztak két év alatt világszerte az alapkezelőktől. Az állami vagyonalapok az árupiacok gyenge teljesítménye, a cseppet sem kedvező hozamok miatt döntöttek így.
A tőkekivonásban szerepet játszik, hogy az olajban gazdag országoknak többször is hozzá kellett nyúlniuk vagyonalapjaikhoz a csökkenő olajárak miatt. A norvég állami alapnak, amely a világ legnagyobb kezelt vagyona, hatmilliárd dollárt kellett kivennie idén a 890 milliárdos olajalapból, éppen a nyersanyagárak csökkenése miatt.
A jelenség persze nem meglepő, korábban már a Moody’s is jelezte, hogy idén akár 25 százalékkal is nagyobb lehet az állami alapok vagyonkivonása, mint tavaly. Jelenleg a piac abban bízik, hogy a világ legnagyobb olajkitermelői közötti megállapodás, mely szerint visszavágják a kitermelést, segíti majd az olaj árának emelkedését, aminek következtében az állami vagyonalapok tőkekivonási üteme is mérséklődik.
Szakértők szerint nem a csökkenő olajár volt az egyetlen ok, amiért az állami alapok visszavették befektetéseiket, abban szerepet játszott az alapkezelők gyenge teljesítménye is.



