Ferenc pápa szentté avatta vasárnap a vatikáni Szent Péter téren Boldog Kalkuttai Teréz anyát, Nobel-békedíjas apácát, a Szeretet Misszionáriusai rend alapítóját.
A ceremóniára - amely az irgalmasság rendkívüli szentévének egyik legnagyobb tömegeseménye - mintegy százezren érkeztek a világ minden tájáról. A rendezvényt, amelyet több mint száz országban élőben közvetített a televízió, háromezer olasz rendőr és biztonsági ember felügyelte, a Vatikán feletti légteret pedig lezárták.
Erdő Péter: A segítő szeretet nyelvét beszélte Teréz anya
Teréz anya a segítő szeretet nyelvét beszélte, azt a nyelvet amelyet minden nép és minden felekezet megért - hangsúlyozta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az M1 aktuális csatornának nyilatkozva vasárnap. Erdő Péter elmondta: a szenteket az egész világegyházban tisztelik. A szentté nyilvánításhoz széles körű egyetértésre van szükség, a pápa írásban minden bíboros véleményét kikéri. A bíboros felidézte, hogy Teréz anya esetében gyorsan zajlott az eljárás, mivel már halála után hat évvel boldoggá is avatták. Ezt megelőzően viszont még azt is felvetették, hogy rögtön szentté kellene nyilvánítani. Erdő Péter szerint a Teréz anya személye körüli egyetértést és tiszteletet már indiai temetése során, amelyet milliók követtek, köztük rengeteg nem keresztény is, "le lehetett mérni". II. János Pál pápa látogatása mellett Teréz anya magyarországi látogatása is kiemelkedő eseménynek számított a magyar egyházmegye szempontjából - idézte fel a bíboros, aki szerint Teréz anya, bár derűs volt, de sokszor tépelődött is, szenvedett a körülmények miatt, s hogy jól csinálja-e, amit csinál.Erdő Péter szerint Teréz anya öröksége és az általa alapított rend napjainkban is azt közvetíti, hogy másokon segíteni "nem mechanizmus, személyes odaadást, személyes szeretet kíván".
A szabadtéri szentmisén megjelent több állam- és kormányfő, köztük Narendra Modi indiai miniszterelnök, valamint az a férfi is, aki 2008-ban feleségének a Teréz anyához intézett imádsága hatására gyógyult meg addigi bénulásos és az orvosok által halálosnak nyilvánított betegségéből. Ez a csoda eredményezte az 1997. szeptember 5-én elhunyt, albán származású Teréz anya szentté avatását.
A "szegények angyalaként" is emlegetett Teréz anyát már életében sokan szentként tisztelték. Egy másik csodáért - egy bengáli asszony rákbetegségből való felgyógyulásáért - 2003. október 19-én az apácát már boldoggá avatta II. János Pál pápa.
Ferenc pápa szentbeszédében az "isteni irgalmasság nagylelkű szétosztójának" nevezte Teréz anyát, aki "odahajolt a kimerült emberek felé", elismerve Isten adta méltóságukat. Felemelte hangját a világ hatalmasságai előtt, hogy ismerjék be a szegényekkel szemben elkövetett vétkeiket. "Számára az irgalmasság az a só volt, amely megízesítette minden tettét" - fogalmazott a katolikus egyházfő.
"Az irgalmasság fáradhatatlan munkatársa segítsen abban, hogy cselekedeteink egyetlen kritériuma az ingyenes szeretet legyen, amely nem ismer semmiféle ideológiát" - hangsúlyozta Ferenc pápa. "Hordozzuk szívünkben Teréz anya nevetését, és ajándékozzuk oda mindenkinek, akivel találkozunk utunk során, különös tekintettel a szenvedőkre" - kérte az egyházfő.
Kritikus hangok is voltak azonban Teréz anya szentté avatásával kapcsolatban. A bírálók szerint ugyanis a Nobel-békedíjas apáca csak a szegénység tünetei, nem pedig okai ellen vette fel a harcot, és egyeseknek szúrta a szemét az abortusszal és a fogamzásgátlással kapcsolatos álláspontja is. Ráadásul halála után előkerültek olyan levelek, amelyekből kiderül, hogy Teréz anya nemegyszer kételkedett Istenben.
Ferenc pápa a szentté avatási szertartás után vendégül lát ebédre - egy közös pizzázásra - 1500 hajléktalant és rászorulót szerte Olaszországból. A Vatikáni Rádió jelentése szerint az ételt egy nápolyi pizzasütőcsapat készíti, és a Szeretet Misszionáriusai rend mintegy 250 apácája és további önkéntesek szolgálják fel.
